Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 2. szám - KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐK FÓRUMA - Klein, Jean: A nemzetközi biztonság időszerű vonatkozásairól

ahogyan a külpolitikát sem szabad nekik alárendelni”15. Ezek után már csak azt kívánhatjuk, hogy e szándéknyilvánítások tényekben is testet öltsenek, és a tényleges leszerelés révén lehetővé váljék azoknak az erőforrásoknak a felszabadítása, amelyeket a modern társadalmak nem nélkülözhetnek, ha választ akarnak adni a velük szemben intézett kihívásokra — különösen ott nem, ahol kiélezett formában vetődnek fel a fejlődés problémái. .

1 Lásd Les soirées de Saint—Petersbourg—Septieme entretien. J. J. Pauvert, Párizs, 1957. 67—91. 1.

2 Lásd Hérodotosz vizsgálódásai. In Historiens Grecs. La Pléiade (Gallimard), Párizs, 88. 1.

3 Franco Cardini: Qell antica Festa Crudele. Guerra e cultura della guerra dali eta feudale alia graned rivoluzione, Sansoni Editoré, Firenze, 1982.

r‘ „Les Caractéres” —• Az uralkodóról vagy a köztársaságról, No9.

5 Lásd La guerre est morte, mais on ne le sait pas encore. Bemard Grasset, Párizs, 1987.

6 Ezzel kapcsolatban Milovan Gyilasz számolt be Sztálin kijelentéseiről, aki nem hagyott semmi kétséget afelől, hogy rá akarja kényszeríteni a kommunista modellt a Vörös Hadsereg által felszabadított országokra. Milovan Gyilasz: Conversations avec Staline. Gallimard, Párizs, 1971.

7 Wilfried Loth: Die Teilung der Welt 1941—1955. DTV, München, 1980. A német történész e művében a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődését követi nyomon az angolszászok és a szovjetek közötti háborús szövetség megkötésétől kezdve a hidegháború idején létrejött két politikai-katonai rendszer megszilárdulásáig.

8 Lásd Huntington: The renewal of strategy. In. The strategic imperative — new policies for American security. Cambridge, Ballinger, 1982. E stratégiát kritikus vizsgálatnak vetette alá Joshua M. Epstein: Horizontal Escalation: sour notes of recurrent theme. International Security, 1983—1984 tele, 1931. 1.

9 Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet 1973. október 12. és 16. között végzett a Francia Közvéleménykutató Intézet (IFOP). Az általa felhasznált kérdőív alapján többé-kevésbé teljes képet lehetett alkotni a fenyegetettségérzés különféle típusairól. Az OFIP-tanulmány összefoglalása és fontosabb dokumentumai a Le Monde Diplomatique, 1974. márciusi számában olvashatók.

10 Ilyen álláspontra helyezkedtek például a francia katolikus püspök 1983. november 8-ikán kiadott lourdes-i deklarációjukban. (Gagner la paix)

11 Christian Mellon—Jean Marie Muller—Jacques Semelin: La dissuasion civile. Principes et méthodes de la résistance non-violente dans la stratégie francaise. Nemzetvédelmi Tanulmányok Intézete, Párizs, 1985.

13 Lásd Grenville Clark—Louis B. Sohn: La Paix par le Droit Mondial. Párizs, 1961., valamint a jogi idealizmust valló koncepciók kritikáját Raymond Aron: Paix et guerre entre les nations, (különösen a XXIII. fejezetben, amelynek címe: Au-dela de la politique de la puissance: la paix par la lói.)

13 A Nobel-díjasok 1988. január 18. és 21. között Párizsban tartott konferenciáján elfogadott 16 következtetést a Le Monde, 1988. január 23-iki számában közölte.

11 Mihail Gorbacsov: Peresztrojka. „Lehetetlen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatok harmonikussá tétele felé haladni, ha hagyjuk magunkat hipnotizálni ideológiai mítoszoktól.” Flammarion, Párizs, 1987. 308. 1.

13 Uo. 203. 1.

174