Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - HUMANITÁRIUS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEK - Láng István: A környezetvédelem problémái korunkban
ban van korunk alapvető igényeivel és az emberiségnek azzal a jogával, hogy Földünk színéről elűzze a nukleáris pusztítás kísértetét.” Jó érzés annak tudata, hogy a két nagyhatalom azóta megállapodott már az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverrendszerek felszámolásában. Bárcsak a további lépések is ilyen eredményesek lennének. A Brundtland-bizoítságban a tagok független szakértő minőségben vettek részt. Saját meggyőződésük szerint jártak el és nem képviselték kormányaik nézeteit. Ezért ez a jelentés a béke, a biztonság és a leszerelés kérdéseiben sokkal messzebbre jutott, mint a párhuzamosan készült UNEP-jelentés a környezetvédelem perspektíváiról. Ez érthető is, mert az UNEP-jelentést kormányszakértők vitatták meg, akik a napi politika korlátái között mozoghattak. A „Környezeti Perspektíva 2000-ig és utána” című UNEP-jelentés szintén hangsúlyozza, hogy a nukleáris háború megfordíthatatlan változásokat okozna a globális környezetben. A világ országainak harmonikus fejlődése sokkal gyorsabb lenne, ha a fegyverkezésre fordított erőforrásokat olyan problémák megoldására hasznosítanák, mint élelmiszer, lakás és környezetvédelem. Az enyhülés, a leszerelés, a feszültségek csökkentése egyúttal a környezet károsodásának kockázatát is minimalizálja. Az UNEP-jelentés is felszólítja a kormányokat, hogy ebben az irányban folytassák erőfeszítéseiket, tárgyalások útján. További lehetőségek A világon kialakult különféle környezetvédelmi társadalmi mozgalmak az esetek többségében antimilitarista jellegűek voltak. Ez abból táplálkozott, hogy tudták, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén jóvátehetetlen környezeti ártalmak keletkeznek, de tudták azt is, hogy ezeknek a fegyvereknek a gyártása és a korszerűsítése hatalmas gazdasági erőforrásokat köt le. Ezeknek az erőforrásoknak egy része ugyanakkor lehetőséget adna a békés körülmények között jelentkező környezeti károk mérséklésére. Logikusnak tűnik ezért az a feltételezés, hogy a jövőben még- inkább felerősödhet a környezetvédelmi mozgalom és a békemozgalom összefonódása. A nukleáris fegyverek és fegyverzetek részleges felszámolásával párhuzamosan előtérbe kerül a vegyi és biológiai fegyverek gyártásának és tárolásának betiltása, valamint a hagyományos haderőit jelentős csökkentése. A környezetvédelmi mozgalom ezekben a leszerelésekben is érdekelt, mert ugyancsak erőforrás felszabadítását jelentené, de a környezet rombolása is jelentős — ha nem is olyan nagymérvű, mint a nukleáris j 153
