Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - HUMANITÁRIUS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEK - Láng István: A környezetvédelem problémái korunkban
sokan átlépték a nemzeti határokat, növelve ezzel az államok közötti feszültséget. Elefántcsontpart, Ghana és Nigéria nagylelkű volt az elsivata- gosodott Szahel-övezetből érkező menekültek fogadásában. Tanzánia, Zambia és Zimbabwe szintén sok menekültet fogadott be. Ez azonban súlyos terheket rótt ezekre az országokra. Például a faanyagból származó export jövedelmétől nagymértékben függő Elefántcsontpart az erdők gyors csökkenésétől szenved, amit részben földéhség okoz. Ugyanakkor a föld nélküliek egy harmadát a bevándorlók teszik ki. Sok példa van arra is, hogy a több országot átszelő folyók vízkészletének hasznosítása körül parázs viták alakulnak ki egyes országok között. A tengerek halászati területeinek birtoklása és a túlzott lehalászás szintén okozott már feszültséget. Ismeretes, hogy Izland és Anglia 1974- ben „tőkehalháború” vitába keveredett. A Falkland (Malvin) szigetek körüli kizárólagos halászati övezet 1986-os nyilatkozata tovább rontotta Nagy-Britannia és Argentína kapcsolatait. A jelentés hangsúlyozza, hogy az atomháború valószínű következményei mellett eltörpülnek az egyéb háborús okok környezeti veszélyei. Az atomfegyverek minőségi változást hoztak a hadviselésben. Egyetlen termonukleáris bombának nagyobb a robbanóereje, mint az összes robbanóanyag, amit a puskapor feltalálása óta a háborúkban felhasználtak. A légnyomás és a hő romboló hatásán felül új pusztító tényezőként jelenik meg az ionizáló sugárzás, amely térben és időben is kiterjeszti a gyilkos hatásokat. A nem nukleáris jellegű tömegpusztító fegyverek is pusztító hatással lehetnek az emberi társadalomra és az emberi környezetre. A biológiai hadviselés új kórokozókat használhat, amelyek kordában tartása nehézségekbe ütközhet. A biotechnológia legújabb fejlődése megsokszorozza az ilyen fegyverek potenciálisan végzetes kimenetelű alkalmazhatóságát. A vegyi fegyverek súlyosan károsíthatják a környezetet, ahogyan ezt a lombtalanító szerek bizonyították a vietnámi háború idején Délkelet- Ázsiában. A jelentés szorgalmazza a vegyi fegyverek használatát tiltó megállapodás olyan kiegészítését, amely az ilyen fegyverek gyártását és tárolását tiltaná. A továbbiakban a jelentés megállapítja, hogy az új technológiák katonai célú felhasználásai most azzal fenyegetnek, hogy a világűr a nemzetközi verseny és konfliktus középpontjává válik. A nemzetközi közösség legtöbb országa úgy tekinti a világűrt, mint globális közös javat, amelynek az egész emberiséget kellene szolgálnia, és amelyet ki kellene zárni a katonai versengésből. A jelentés javasolja, hogy a kormányok egyezzenek meg azokban az intézkedésekben, amelyek a fegyverkezési verseny világűrbeli megakadályozására és földi megállítására vonatkoznak. Egy 151
