Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK-POLITIKAI BIZTONSÁG - Somogyi Ferenc: Az átfogó nemzetközi biztonság koncepciója
A biztonság megszilárdítása a tartós béke megőrzésének egyetlen reális alapja. Következésképpen a béke és a biztonság korunkban azonos értékrendet képvisel és egymástól elválaszthatatlan. Az átfogó nemzetközi biztonság koncepciójának középpontjában a béke áll, amely azonban ebben az összefüggésben nem egyszerűen a háború kiiktatása, hanem feltételezi az objektív érdekellentéteknek párbeszéd és együttműködés révén való csökkentését is. A békés egymás mellett élés ilyen módon fejlődik békés együttéléssé és válik az átfogó nemzetközi biztonság koncepciójára épülő komplex rendszer alapelvévé. E rendszer létrehozásához a bizalom helyreállítására, az új értelemben felfogott biztonság megteremtését és megszilárdítását célzó hosszú távú együttműködés szellemének széles körű elfogadására, megbízható alapjainak és kereteinek kialakítására van szükség. Az emberiség előtt álló problémák globális jellege és a lényegében ebből eredő kölcsönös függés és egymásrautaltság közös gondolkodást és együttes cselekvést tesz szükségessé. Így korunkban az egyetemes biztonság megszilárdításának forrásai és feltételei egyre növekvő mértékben a nemzetközi együttműködésben rejlenek. Az államok és a népek közötti világméretű kooperáció tehát objektív szükségszerűség, a világ ideológiai, politikai, társadalmi, gazdasági és sok más szempontból jelentősen különböző országainak egyetlen értelmes létezési módja. Ily módon a kiegyensúlyozott, egyenjogú együttműködés a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének lényegévé, alapvető tartalmává válik és kiterjed a széles értelemben vett konfliktusforrások feltárására, a problémák azonosítására, majd igazságos és tartós megoldására. A széles körű együttműködés objektív alapja az egyetemes emberi értékeknek, mindenekelőtt az emberiség, az emberi civilizáció megmaradása követelményének abszolút prioritásként való elismerése. Emellett, az élet minden területén adott a lehetőség a különböző, alacsonyabb szintű érdekek ütköztetésére, az eltérő törekvések összehangolására, a kölcsönös engedmények egyensúlya alapján minden érdekelt és érintett fél számára elfogadható kompromisszumok kialakítására. Ennek során abból kell kiindulni, hogy az egyes országok és népek között természetesen jelentős különbségek vannak: eltérő alapokról indultak és különböző történelmi utakat jártak be. Következésképpen egymástól eltérő módon értelmezik, konkretizálják és közelítik meg az általánosan elfogadott egyetemes emberi értékeket és ideálokat. E különbözőség az adott feltételek között természetes jelenség, amelynek megértése és elfogadása jelentősen hozzájárul a közös-kölcsönös érdekek azonosításában, az azok érvényre juttatását célzó nemzetközi együttműködés kibontakoztatásában kulcsszerepet játszó bizalom erősítéséhez. 11