Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - Horn Gyula: A világpolitikai biztonság új koncepciójához
közések zajlanak, amelyek pusztítják a civilizáció értékeit, torzítják a fejlődés feltételeit, lángba boríthatják az egész világot. Az utóbbi években azonban reménykeltő új politikai törekvések kibontakozásának is tanúi lehetünk. Az emberiség sorsának alakulása szempontjából rendkívül biztató, sőt döntő fontosságú a Szovjetunióban elindult új politikai fejlődési vonulat. Aligha gondolta volna bárki is, hogy alig három esztendő alatt a szovjet vezetés képes lesz átalakítani a saját országáról, s ezzel szoros összefüggésben a világról vallott szemléletét, s hogy új felfogást honosít meg bel- és külpolitikájában egyaránt. A szovjet vezetés szembesült országa tényleges helyzetével, a politikai-intézményi struktúra korszerűsítésének, a gazdasági-műszaki fejlődés felgyorsításának gondjaival, a külső hatásoktól történt korábbi mesterséges elszigetelődés káros következményeivel, mindebből levonta az új politikai irányvonal kialakításához és megvalósításához szükséges következtetéseket. A szovjet külpolitika változásai az új világszemlélet meghonosodásából erednek. Ennek lényege, hogy a Szovjetunió katonai ereje döntő fontosságú ugyan a létező szocializmus fennmaradásának szavatolásában, a szocialista rendszer életerejét, felvirágzását azonban csak a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a demokrácia nemzetközi igényű és szintű fejlődése biztosíthatja. Ez pedig csak a világfejlődési folyamatokhoz történő felzárkózással valósítható meg. A változások komplex jellegéből következik, hogy a szovjet külpolitikai kezdeményezesek a világpolitika valamennyi fontosabb problémáját átfogják. Aligha lehetséges ugyanis megszakítani a fegyverkezés mindenre kiterjedő láncolatát, háttérbe szorítani a megkövesedett katonai tényezőket a biztonságpolitika mai követelményeinek átgondolása nélkül. Mivel a fegyverkezés globális jellegű, a folyamat megállításának, a leszerelésre irányuló erőfeszítéseknek is átfogónak kell lenniük. Megfogalmazódott az elégséges biztonság koncepciója, szoros kölcsönhatást rögzítettek a nukleáris katonai eszközök valamennyi kategóriája között, valamint a nukleáris és a hagyományos fegyverzetek, a leszerelési intézkedések és azok ellenőrzésének összekapcsolódása terén. A szovjet külpolitika az átfogó nemzetközi béke és biztonság koncepciója keretében első ízben fogalmazta meg a maga részéről, hogy a világ biztonságának szavatolásában a katonai tényezőkkel azonos súlyú szerepük van a nemzetközi gazdasági, politikai és humanitárius elemeknek. Kétségkívül, az ENSZ-ben előterjesztett koncepció a megvalósítás szempontjából még csak embrionális állapotban van. Ebben nem csupán az államok többsége részéről mutatkozó fenntartásoknak van szerepük. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy olyan felfogásbeli és politikai cselekvési 4