Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Kollár Nóra: Új külpolitikai folyóirat. A Szovjetunió Külügyminisztériumának Értesítője

tének valamennyi területére kiter­jed. Ennek fontos része a külügyi tevékenységben, a külkapcsolatok- ban érvényesülő peresztrojka. Az SZKÉ fő célja, hogy tájékoztatást adjon a szovjet diplomácia tevé­kenységéről, arról, hogy miként oldják meg a szovjet diplomácia előtt álló feladatokat. A széles kö­rű tájékoztatás érdekében a folyó­irat olyan dokumentumokat közöl, amelyek tükrözik a szovjet béke­politikai törekvéseket, a vezetés külpolitikai állásfoglalásait. Beszá­mol a jelentősebb sajtókonferen­ciákról, közöl háttér tájékoztatókat, diplomáciai érdekességeket, vezető diplomaták visszaemlékezéseit, archív anyagokat, szemléket és cikkeket. Szívesen ad helyt az ol­vasók bírálatának és javaslatainak is. Az SZKÉ első öt számát lapoz­gatva kitűnik az egész világot át­fogó szovjet diplomáciai tevékeny­ség sokrétűsége, és problémaorien­táltsága, valamint az, hogy e te­vékenység középpontjában a ko­runk fő problémáinak békés meg­oldására irányuló erőfeszítések ál­nak. amit egyébként a rovatok struktúrája is tükröz. A peresz­trojkának a belső helyzetben való megvalósítását elősegítő, egyidejű­leg a külpolitikai tevékenység át­alakítását is célzó legfelsőbb szintű állásfoglalások közé tartozik Mihail Gorbacsov 1987. május 23-án a Szovjetunió Külügyminisztériumá­ban mondott beszéde. A program­jelentőségű beszéd előkészítését Sevardnadze külügyminiszter má­jus 3-i beszámolója jelentette a kü­lügyminisztérium dolgozóinak ta­nácskozásán, amelyen összegezte a peresztrojka eredményeit és fela­datait a diplomáciai munka terü­letén. A szovjet külpolitikának a peresztrojka megvalósulásából adó­dó új vonása az is, hogy a külkap­csolatok alakításában a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet szán­nak a szövetségi köztársaságok ma még kis létszámú külügyi appará­tusának. A külpolitikai peresztrojka ta­lán leglényegesebb eleme, de esz­köze is az új gondolkodásmód. Megnyilvánulásainak és bemutatá­suknak a folyóirat nagy figyelmet szentel. Összeállítást közölt például Mihail Gorbacsov különböző beszé­dei és felszólalásai alapján az új politikai gondolkodás értelmezésé­ről, amelyet a „kor sürgető paran­csaként” jellemez. Az új politikai gondolkodás jut kifejezésre, — az SZKÉ véleménye szerint, — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak a világ népeihez és parlament­jeihez intézett felhívásában (1986. november 19.), amely egy atom­fegyvermentes világnak és vala­mennyi állam biztonságának meg­teremtését sürgeti. Amint azt az új folyóirat is hangsúlyozza, a szovjet külpoliti­ka központi témája a béke megőr­zése, amelynek alapfeltételét az át­fogó nemzetközi biztonsági rend­szer megteremtésében és a lesze­relésben látja. Az új folyóirat anyagainak többsége ehhez a bo­nyolult, de feltétlenül megoldandó problémához kötődik. A szovjet diplomácia sok szálon és irányban folytatott erőfeszítései közül a fo­lyóirat Petrovszkij külügyminisz­ter-helyettes 1987. július 8-i szó­fiai sajtókonferencián elhangzott a béke és a nemzetközi biztonság át­fogó rendszere megteremtésével foglalkozó felszólalását, Obminsz- kij, a Szovjetunió Külügyminisz­tériuma Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztálya vezetőjé­nek Genfben mondott, a gazdasági biztonság megteremtését szorgal­mazó beszédét, Sevardnadze kül­ügyminiszter 1987. június 18-i bu­143

Next

/
Thumbnails
Contents