Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Rajcsányi Péter: Európaizálódás, folyamatok Európában

litíRai kultúra kialakítása, amely lehetővé teszi az alapkonfliktus és az egyéb érdekütközések olyan kezelését, amely megakadályozza európai vál­ság és összeütközés kirobbanását. A közép-hatótávolságú nukleáris fegy­verek felszámolása, a hagyományos erők kölcsönös csökkentése összeuró­pai érdeknek számít. Ezekben és a hasonló folyamatokban nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kis országok is megtalálják jelentős nemzeti ér­dekeik kifejeződésének reális lehetőségeit. A szociáldemokrácia megfo­galmazása szerint Nyugat-Európa érdeke, hogy közös biztonságra épülő partneri kapcsolatrendszert alakítson ki a szocialista országokkal, és hogy ezeket a kapcsolatokat minden nehezítő körülmény ellenére is fenntartsa. A szociáldemokrácia gondolkodásában természetesen a Kelet-Európával kialakítandó békés viszony nem jelenti az értékek békés társasviszonyát, vagyis nem jelenti részükről a szocialista országok társadalmi és politikai rendszerével szembeni fenntartásaikról és bíráló hozzáállásukról való le­mondást. A szocialista országok vezető pártjainak felfogásától sem idegen egy olyan kapcsolatrendszer, amelyben az ideológiai nézetkülönbségek úgy vitathatók meg, hogy azok ne akadályozzák országaik külpolitikai, biz­tonságpolitikai, gazdasági, kulturális együttműködését, és ne zavarják a béke erősítésének, az európai biztonság megszilárdítására irányuló sokszí­nű és közös törekvéseket. Hazánk „természetes mozgástere” az európai térség. Magyarország az elmúlt évtizedekben aktívan részt vett a helsinki folyamatban, annak egyik kezdeményezője, elindítója volt. Tapasztalataink jó alapot adnak ahhoz is, hogy napjainkban az europaizálódás kérdéskörével összefüg­gésben tárjuk fel politikai, gazdasági és egyéb érdekeinket, és az európai folyamatok értékelése nyomán érdekeinket politikánkban juttassuk kife­jezésre. 129

Next

/
Thumbnails
Contents