Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - Szentesi György: Az atomfegyverek két csoportjának felszámolását előíró szovjet-amerikai szerződés létrejöttéről és jelentőségéről

módszerei a szélvágás, összezúzás. Népgazdasági hasznosításra megtartha­tók a polgári célokra is alkalmazható járműrészek. A közepes hatótávolságú atomfegyverek 3 éves felszámolási időtarta­ma két szakaszra oszlik. Az első a szerződés hatálybalépésétől számított 29 hónapig tart, s ennek az időszaknak a végén mindegyik fél már csak 180 darab atomtöltet célbajuttatására alkalmas telepített fegyverrel, il­letve 171 atomtöltetet hordozó eszköz indítására szolgáló indítóberende­zéssel rendelkezhet. Az ezt követő 7 hónapban a még megmaradt eszkö­zöket is fel kell számolni. A rövidebb hatótávolságú atomfegyverekre vonatkozóan a szerződés hatálybalépését követő 90 nap elteltével mindkét fél befejezi telepített rakétáinak és indítóberendezéseinek a megsemmisítési körzetekbe való szállítását, 12 hónap múlva pedig a nem telepített eszközökét is. Az in­dítóberendezések és a hordozórakéták felszámolási körzetei közötti távol­ság legalább 1000 kilométer kell hogy legyen. A rövidebb hatótávolságú atomfegyverrendszerek teljes felszámolását a szerződés érvénybe lépésé­től számított 18 hónap múlva be kell fejezni. Az ellenőrzés módszerei Az új szovjet—amerikai szerződés egyik legjelentősebb, precedens értékű, előremutató része az ellenőrzés módszereit előíró jegyzőkönyv, amely tel­jesen egyértelművé teszi a szerződés legkisebb részletének megbízható el­lenőrzését, s a lehetőségek szerint kizárja az ellenőrzéssel kapcsolatos fél­reértést, a megalapozatlan vádaskodást. Az ellenőrzés alapjáként szolgálnak a memorandumban nyilvános­ságra hozott kiinduló adatok, amelyeket a két fél meghatározott idősza­konként köteles megújítani. Az egymás rendelkezésére bocsátott adatok folyamatos ellenőrzésére szolgálnak egyfelől a nemzeti felderítő eszközök (felderítő műholdak), másfelől pedig az igény szerinti helyszíni ellenőrzés, amely lehetővé te­szi a két atomfegyver csoporttal kapcsolatos objektumok — csapatok, raktárak, kiképző bázisok, lőterek, felszámolási körzetek — időszakon­kénti felkeresését. A rakétagyárak ellenőrzését olyan módon korlátozták — hiszen azokban más, egyelőre még fontos titkokat képező fegyverek gyártása is folyik —, hogy csak az úgynevezett átbocsátó pontokon győződhetnek meg az ellenőrök a szerződés hatálya alá tartozó fegyverfajták gyártásá­nak befejezéséről. A két fél lehetőséget nyújt egymásnak a szerződés értelmében fel­10

Next

/
Thumbnails
Contents