Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Südy Zoltán: Törekvések a gazdasági együttműködés intézményesítésére a csendes-óceáni térségben
tó Japán. Természetes tehát, hogy közvetlen formában nyilvánulnak meg gyakran ütköző politikai, katonai és nem utolsósorban gazdasági érdekeik, amelyek a történelem során nemegyszer háborúhoz vezettek, s ma is számos feszültség forrásai. A vietnami háborút követően nyilvánvalóvá vált, hogy az érdekellentétek katonai megoldásának szerepe csökkent, s előtérbe kerültek a politikai és gazdasági módszerek. A hetvenes—nyolcvanas évek is elsősorban a térség gazdasági potenciáljára hívták fel a figyelmet, hiszen az idetartozó (elsősorban a Csendes-óceán nyugati medencéje mentén elhelyezkedő) országok huzamos időn keresztül a világátlagot jelentősen meghaladó gazdasági növekedési ütemet értek el. Ezek az országok — élükön Japánnal — gyorsan és hatékonyan tudták ellensúlyozni a negatív világgazdasági hatásokat (mindenekelőtt a kétszeri olajárrobbanást), s növelni részesedésüket a világkereskedelemben. Ausztrália és Üj-Zéland a hatvanas évek második felétől (Nagy-Bri- tannia közös piaci csatlakozása óta) külgazdasági kapcsolataiban gyorsított ütemben orientálódott át a csendes-óceáni térségre, miközben gazdaságuk — ha nem is megtorpanások nélkül —, többnyire az OECD-átlag feletti ütemben fejlődött. Az Egyesült Államok és Kanada nyugati partvidéke az ország más részeit meghaladó ütemben fejlődik, ezen belül is a legperspektívikusabb iparágak (számítástechnika, űrhajózás, atomenergia-ipar, biotechnológia stb.) jelentik a döntő súlyt. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének meggyorsítása érdekében célul tűzte ki a jelenleg még hiányos infrastruktúrájú csendes-óceáni partvidéki területek fejlesztését, ahol a már ismerteken túl jelentős felderítetlen nyersanyagkészletekre is számíthat. A szovjet külpolitikában egyre inkább tapasztalható a csendes-óceáni térség jelentőségének felismerése. Kína feldolgozóipari kapacitásainak modernizálásra, illetve (részben külföldi tőke bevonásával) bővítésére törekszik. Gazdasági kapcsolatai a térség országaival gyorsan bővülnek. Kína gazdaságilag legfejlettebb területei közé tartozik a tengerparti sáv és az ahhoz szorosan kapcsolódó Eszak-kelet-Kína. Milyen gazdasági tényezők igazolják azt, hogy kiemelt világgazdasági jelentőséget tulajdonítunk e régiónak? E térségben (az említett szűk értelmezést alkalmazva) él a világ népességének több mint tíz százaléka. A munkabérek — országonként különböző mértékben — alacsonyak, míg a munkaerő jól képezhető, fegyelmezett. A térség rendkívül gazdag nyersanyagokban, ásványkincsekben. Csak néhány példát kiragadva: a szárazföldek nem egészen 8 százalékát kitevő 101
