Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 3. szám - Izikné Hedri Gabriella: A nemzetközi viszonyok elemzésének és előrejelzésének lehetőségeiről
hatását, stb.). A prognózisoknál itt sem lebecsülhető a hibalehetőség, tehát célszerű szakértői vizsgálatokkal a programot korrigálni. A számítógép rendkívüli mértékben meggyorsítja az elemzéseket, de a gyakorlati alkalmazás tükrében gyakran maguk a módszerek és programok is javítandók. A kölcsönhatásmódszer kiemelését ebben a témakörben az is indokolja, hogy számos egyéb használatos eljárásnak is nélkülözhetetlen velejárója. A nemzetközi kapcsolatok több dimenziósak, legyen szó akár két ország viszonyáról is, de különösen a több államot (államcsoportot) érintő irányzatok esetén. Ha például a nemzetközi konfliktusok típusait vizsgáljuk, legalább négy dimenziót kell figyelembe vennünk: — Az intenzitás szerintit (tehát, hogy nukleáris vagy egyéb fegyveres összetűzésről, válságról vagy másfajta konfliktusról van-e szó). — A terjedelem szerintit (a konfliktus világméretű vagy a NATO és a VSZ közötti, regionális, bilaterális vagy egyéb). — A résztvevők szerintit (a konfliktus szocialista és nyugati országok között, nyugati és fejlődő országok között, nyugati országokon belül, szocialista ország és fejlődő ország között, vagy szocialista országok között keletkezett-e). — A szférák szerintit (a konfliktus politikai, katonai, gazdasági vagy egyéb). A szakirodalomban „morfológiai szekrény”-nek nevezett gyűjtőrekeszekbe csoportosított elemek kölcsönhatásainak kombinációjából jönnek létre az egyes változatok vagy, ha előrejelzésről van szó, a lehetséges szcenáriók. A kölcsönhatás-módszer ilyenképpen a játékelmélet valamennyi válfajában jelentkezik. Ha csak egyetlen ország, például hazánk távlati tervének nemzetközi feltételeit mérik fel, akkor is szükséges több dimenzió számos elemének kölcsönhatás-vizsgálata, egyebek között az alábbiaké: — a világgazdasági helyzet alakulása — a kelet—nyugati politikai kapcsolatok alakulása — a szocialista közösségen belüli viszonyok alakulása — a fontosabb partnerországok és országcsoportok gazdasági és politikai helyzetének alakulása (ezen belül a nyugat-európai integrációé, az Egyesült Államoké, a Csendes-óceáni térségé, a Közel-Keleté, s a számunkra kiemelkedő jelentőségű egyéb fejlődő országoké) — a tudományos-technikai fejlődés irányzatai — a kontinentális vagy világméretű környezetvédelmi együttműködés követelményei. 15
