Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés
együttműködés biztosítása; c) az államközi politikai és társadalmi ellentéteket okozó tényezők kiküszöbölése.41 Ebben a jegyzékben konkrétan nem esett szó a területi igényekről,42 annál részletesebben taglalta viszont a nemzeti kisebbségek problémáját. Abból indult ki, hogy az ENSZ alapokmánya is elő kívánja segíteni az alapvető emberi jogok és szabadság- jogok teljes tiszteletben tartását és megbecsülését fajra, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Ezzel összhangban a békeszerződéseknek arra kellene kötelezniök a „szerződő feleket”, hogy helyezzenek hatályon kívül minden olyan törvényt és rendeletet, amelynek burkolt vagy nyílt célja valamely nemzetiség elnyomása. A fegyverszünet óta a nemzetközi jog elveinek megsértésével kárt szenvedett egyéneknek pedig kártérítést kellene kapniok. „Az új határok megállapítása után esetleg még fennmaradó népi kisebbségi csoportok autonómiákba volnának szervezendők. Mintául szolgálhat az a rendszer — mutatott rá a jegyzék —, ahogyan a Szovjetunió kezeli a nemzeti kisebbségeket. Ezeket az autonómiákat, illetőleg egyéni kisebbségi jogokat azután nemzetközi ellenőrzés alá kellene helyezni, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakorolna állandó helyi kiküldöttjei útján.”43 A külügyminiszter jegyzékében azt is leszögezte, hogy a magyar kormány szívesen látná — kölcsönösség alapján — a fentebb említett ellenőrző szervek hazai működését, mert csupán így véli biztosíthatónak, hogy a nemzetiségek politikai üldözéstől és elnyomástól mentesen, emberi és kisebbségi jogaiknak a tiszteletben tartása mellett élhessenek az adott állam keretei között. A jegyzék elküldésén túlmenően a külügyminiszter kezdeményező lépéseket tett annak érdekében is, hogy személyesen találkozhassék Molo- tovval. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert Puskin követ 1946. május 21-én a Külügyminisztériumban tett hivatalos látogatása alkalmával annak a véleményének adott hangot, hogy nem tartja időszerűnek a magyar külügyminiszter újabb moszkvai látogatását.44 1946. június 24-én „A magyar kormány gazdasági békejavaslatai” címmel Gyöngyösi külügyminiszter újabb dokumentumot nyújtott át a szövetséges nagyhatalmak képviselőinek. Ez a dokumentum a magyar kormány gazdasági javaslatain kívül lényegében megismételte a politikai és területi javaslatokat is.45 A Külügyminiszterek Tanácsa 1946. május 7-i állásfoglalásának ismeretében a román sovinizmus, amelynek elsőrangú célpontja mindig is az erdélyi magyarság volt, újra fellángolt, szabad folyást engedett gyűlöletének. Következményei magyarellenes tüntetésekben és elharapódzó atrocitásokban nyilvánultak meg. A május 10-i kolozsvári gyűlésen, amelyet a román királyság kikiáltásának évfordulóján rendeztek, heves magyarellenes tüntetés robbant ki és többeket bántalmaztak.40 Ezt követően úgyszól190
