Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke

is, hogy támogassák kérelmüket az ENSZ tagjai sorába történő felvétel iránt. A három kormány, külön-külön kész a legközelebbi jövőben — az akkori viszonyok szem előtt tartásával — megvizsgálni hogyan tudná a lehetőségekhez képest felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Finnország­gal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal, még a velük való bé­keszerződés megkötése előtt.” A három kormány a magyarországi SZEB átszervezésére előterjesztett július 12-i szovjet javaslat alapján megálla­podott a romániai és bulgáriai SZEB munkarendjének felülvizsgálatá­ban, valamint a szövetséges sajtó képviselőinek tájékoztatási lehetőségei­nek kérdésében is.35 A berlini (potsdami) értekezleten a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia állam- és kormányfői kölcsönös engedmények alapján meg tudtak egyezni a háború utáni Európa fontos kérdéseinek rendezéseben. A szövetségeseknek az értekezleten megmutatkozó politikai egysége — még ha komoly összecsapások árán is jött létre — éppen az öt állammal kötendő békeszerződések esetében a béketárgyalások befeje­zéséig fennmaradt. Mindhárom küldöttség abban a tudatban távozott Potsdamból, hogy a békekötésre vonatkozó megállapodásokban érdekei­ket megfelelően érvényesítették. A szovjet delegáció sikerként könyvel­hette el, hogy a békeszerződések előkészítése a diplomáciai elismerés kér­désétől függetlenül elkezdődhetett: elismerték Románia, Bulgária, Ma­gyarország, Finnország, illetve Olaszország egyenlő bánásmódjának jo­gosságát, és az öt kérdést együttesen tárgyalták, az Egyesült Államok nem tudta keresztülvinni a román és a bolgár kormány átszervezésére, a választások nemzetközi ellenőrzésére, a háromhatalmi konzultációra vonatkozó javaslatait. A Szovjetunió felvehette a diplomáciai kapcsolatot az érintett országokkal, és reménykedhetett abban, hogy előbb vagy utóbb az angol és az amerikai kormány is jobb belátásra tér, s legalább politikai képviselőt küld ezekbe az országokba. Az amerikai küldöttség jelentős előrehaladásnak tekintette ugyanakkor, hogy az általuk javasolt Külügyminiszterek Tanácsának létrehozása tárgyalópartnerei részéről nem ütközik akadályba; az olasz békekötés elsőbbségét elismerték; a há­rom kormány támogatni fogja Olaszország felvételét az ENSZ-be; a dél­kelet-európai Szövetséges Ellenőrző Bizottságok háromoldalú testületek­ké alakulnak, az amerikai sajtó tudósítók — a háborús korlátozások felol­dása után — szabadon beutazhatnak ezekbe az országokba. | A brit külügyminisztérium meglepő eredménynek nevezte, hogy a Szovjetunió beleegyezett a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizott­ságra Javasolt munkarend Romániára és Bulgáriára történő kiterjeszté­sébe. A diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó megállapodást pedig úgy értelmezték, hogy eszerint nem vállaltak kötelezettséget addigi politi­180

Next

/
Thumbnails
Contents