Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 1. szám - Nahóczky Judit: Irányzatok és változások a spanyol szocialista párti kormány külpolitikájában

tatás megszüntetését, és államközi egyezményt kötöttek az 1986—1987-re szólq kulturális és tudományos együttműködésről.19 A két fél a szovjet—spanyol viszonyt jónak ítélte meg. „A Szovjet­unió és Spanyolország között vitás kérdések nincsenek. Ennek alapján joggal várható, hogy a tárgyalások a jövőben ösztönözni fogják a két ál­lam, kapcsolatainak fejlődését.” A fenti megállapítást az Izvesztyija mad­ridi tudósítója tette Felipe González 1986. májusi moszkvai útja előtt írt cikkében.20 González egyébként az első spanyol kormányfő, aki ellátoga­tott a Szovjetunióba. Kiemelkedő szerepe volt a Franco halála után foko­zatosan javuló viszony alakulásában János Károly király és felesége 1984. május 10. és 16. között tett hivatalos szovjetunióbeli látogatásának is. A González 1986. májusi szovjetunióbeli útja alkalmából folytatott magas szintű megbeszélések jelentősége túlnőtt a bilaterális kapcsolato­kon. Spanyolország a politikai partner szerepének betöltésére törekedett és törekszik néhány, a Szovjetunió által is elsőrendű fontosságúnak ítélt kérdésben, mint a kelet—nyugati párbeszéd erősítése, az európai enyhü­léssel, a biztonsággal és a leszereléssel összefüggő problémák megvitatása a stockholmi, majd — 1986 őszétől — a bécsi értekezleteken. Ez utóbbit említve utaltak arra, hogy a „madridi értekezlet szellemében fogant munkára számítanak Bécsben”.21 Ez az utalás arra vonatkozik, hogy a szocialista párti kormány külpolitikai tevékenységének egyértelműen po­zitív eleme volt az a magatartás, amelyet az 1983. évi őszi madridi utóta­lálkozó befejező szakaszában tanúsított: házigazdaként igyekezett aktívan elősegíteni a tanácskozás sikerét. A Szovjetunió pozitívan értékeli, hogy Spanyolország megtiltotta a nukleáris fegyverek tárolását, felhalmozását és hadrendbe állítását orszá­ga területén. Mivel ez a szovjet külpolitika egyik alaptétele, Moszkvában a legmesszebbmenőkig támogatják azt, hogy a spanyol kormány érvényt szerezzen ennek a tilalomnak. Felipe González moszkvai látogatása utalt arra is, hogy a spanyol kormány a külpolitikában önálló mozgástér megteremtésére törekszik. A látogatásnak szerepe volt a kelet—nyugati párbeszéd újjáélesztésében, és bizonyos gesztus jellege is volt, hiszen nem sokkal a csernobili atom­erőmű-baleseti után- került rá sor: González volt az első magas rangú nyu­gati politikus, aki a tragédia után a Szovjetunióba látogatott. A magyar—spanyol kapcsolatokról szólva ezúttal csak azt említjük meg, hogy hazánk nem sokkal a Franco-diktatúra bukása után normali- zálta viszonyát a dél-európai országgal. Ennek keretében 1977. február 9- én a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Sor került az első lé­pésekre a gazdasági, kereskedelmi és kulturális területeken is. A fejlesz­tés lehetőségei egyelőre még messze nincsenek kiaknázva. Az elmúlt évek­82

Next

/
Thumbnails
Contents