Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN - Deák Péter: A katonapolitikai helyzet alakulása a második világháború után-Magyarország szerepe a Varsói Szerződés védelmi rendszerében
szövetségeseire mintegy fenyegetésként, kilátásba helyezve a katonai erő alkalmazását. Az Egyesült Államok katonapolitikájában és katonai doktrínájában a NATO-val kapcsolatban új motívumok észlelhetők, egyidejűleg tapasztalható a NATO-ba való fokozódó integrálódás és a tőle való függetlenedés irányzata. A nyolcvanas évek amerikai katonapolitikájának egyik jellegzetessége, hogy minden eddiginél inkább vállalja az összes szövetségeseivel szembeni türelmetlenséget. Így az európai katonapolitikai gondolkodásra különböző olyan jelenségek nyomják rá bélyegüket, amelyek ezt az amerikai intoleranciát kívánják szolid formában ellensúlyozni. Ebbe tartozik az SDI — rugalmas reagálás vita, a WEU felélesztése, az Euréka- terv, a közép-hatótávolságú rakéták ügyében a korábbi amerikai nullamegoldással való szembehelyezkedés, de a különböző védelmi doktrínális irányzatok megjelenése is. Európa pedig ezektől függetlenül a katonai szembenállás legmarkánsabb térsége és még sokáig az is marad, a jelentős erőkoncentráció, a két katonai szövetség arcból való elhelyezkedése, a két világrendszer határzónája miatt. Magyarország katonapolitikai helyzetét elsődlegesen a NATO déli szárnyán történtek, az ott bekövetkező változások, valamint a Földközitenger térségének helyzete érintik. Másodlagosan ugyan, de hatást gyakorolnak a közép-európai körzetben történő fontosabb mozgások is. Növelik fenyegetettségünket a szicíliai Comisóba telepített robotrepülőgépek, az Egyesült Államok állandó konfliktustényezőt jelentő földközi-tengeri csoportosításának erősödése, és az általuk kiprovokált fegyveres terrorista akciók. Rendkívül erősnek ítéljük az e körzetben állomásozó, hazánk légtere ellen alkalmazható taktikai légierőt, és figyelembe kell vennünk, hogy a Pershing-2 rakéták hazánk területét mintegy 3—4 perc alatt érik el. Éppen ezért fontos számunkra a közepes és rövidebb hatótávolságú fegyverekről szóló megegyezés, a balkáni atomfegyvermentes övezet és a földközi-tengeri biztonság problémájának napirendre tűzése. Fenyegetettségünkre, biztonsági helyzetünkre hatást gyakorol a NATO egész Európát érintő fejlesztése is. Az amerikai és NATO-stratégia jelenleg formálódó, de hivatalossá még nem vált doktrínális részelemei, mint a „levegő-föld hadviselés”, annak európai hadműveleti interpretációját képező „FOFA” (csapás a mélységbe) -felfogás, az ehhez szükséges feltételeket megteremteni kívánó ,,Rogers-terv” az eszközök beszerzésére és rendszeresítésére, hazánk területét veszélyeztetik. Ez az elgondolás ugyanis éppen a biztonságunkat szavatoló tartalékok előrevonási sávjainak, útvonalainak rombolását tűzi ki célul, s az ilyen célobjektumok hazánk területén sűrűn találhatók. Egy esetleges konfliktus elhárításában, a tartalékok előrevonásának 3»
