Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Nahóczky Judit: Irányzatok és változások a spanyol szocialista párti kormány külpolitikájában
akkoi: három hónapja volt tagja az EGK-nak, amit egyértelműen a szocialista párti kormány aktív külpolitikája eredményének tekintettek. A referendumon március 12-én feltett kérdést, amelyre a szavazóknak igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk, a következőképpen fogalmazták meg: „Megfelelőnek tartja-e Ön Spanyolország számára a NATO-ban való bennmaradást,. az ország kormánya által meghatározott feltételek közepette ? E feltételek három pontba foglalva szerepeltek a szavazócédulán: 1. „Spanyolország részvétele az Atlanti Szövetségben nem foglalja magában az integrált katonai szervezethez csatlakozást. 2. Továbbra is érvényben marad a nukleáris fegyverek elhelyezésének, tárolásának vagy bevetésének tilalma spanyol területen. 3. Lépések történnek a spanyolországi amerikai katonai jelenlét lényeges csökkentésére.”11 A népszavazás megerősítette a kormány politikáját. A referendummal kapcsolatban meg kell említeni, hogy ennek belpolitikai vetülete igen erős volt. A népszavazás előtt a PSOE természetesen az „igen” szavazatokért folytatta a kampányt, a tőle balra állók a „nem” mellett foglaltak állást, a jobboldal viszont távolmaradásra szólította fel a szavazókat.Végül az „igen” szavazatok többsége azt mutatta, hogy a spanyolok bizalmi szavazássá változtatták a NATO-tagsággal kapcsolatos referendumot. A közös piaci csatlakozás folyamata Az Európai Gazdasági Közösség bővülése 1975 óta napirenden volt. Előbb Görögország (1975), majd Portugália és Spanyolország kérte a felvételét (1977). Spanyolország szempontjából nagy jelentősége volt Anglia álláspontjának, amely Portugália belépését támogatta elsődlegesen, de ragaszkodott ahhoz, hogy a két ország felvételi kérelmét párhuzamosan tárgyalják. Az EGK-ba történő belépést — melynek fontos jellemzője, hogy Portugáliával ellentétben a közvélemény szélesebb rétegei támogatták — Spanyolország nem kizárólag gazdasági megfontolásból óhajtotta. Természetesen a gazdaság szerkezetének átalakítását, a modern technológiák alkalmazását az ibériai ország is sürgető feladatának tekintette,12 de az évtizedeken át elszigetelt Spanyolországot a Nyugat-Európába való szellemipolitikai integrálódás törekvése is vezetett az EGK kapuihoz. Az EGK- tagság számára azt jelentette, hogy Nyugat-Európa elfogadja és támogatja a spanyol demokratizálódási folyamatot. Ennek az óhajnak a mielőbbi megvalósulása háttérbe szorította az amiatt érzett aggodalmat, hogy valójában mit jelent majd a tagság a spanyol ipari és mezőgazdasági termelők számára. 75