Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Nahóczky Judit: Irányzatok és változások a spanyol szocialista párti kormány külpolitikájában
rétében határoztak arról, hogy 1986 első felében két japán bank spanyolországi leányvállalatot létesít. A Mitsubishi és a Mitsui 3 milliárd pesetás beruházásra vállalt kötelezettséget/* Ezzel összefüggésben érdemes utalni arra, hogy a külföldi tőke bevonása a kormány 1986. évi gazdaságpolitikájának is egyik alappillére volt, amelyhez még három további tényező tartozott: 1. újabb munkahelyek létesítése és a gazdasági tevékenység erőteljesebb élénkítése; 2. az infláció olyan méretű visszaszorítása, hogy az mértékét illetően összhangban legyen a közösség többi országában e téren kialakult helyzettel; a költségvetés deficit csökkentése, ami ismét növelné a beruházási kedvet; 3. az állami szektor veszteséges vállalatainak szanálása.5 Ezek a célok jól illeszkednek a kormány 1982-ben meghirdetett szigorú, iparszerkezet-átalakító politikájába. Egyre több ágazat alkalmazza az EGK-országokból származó csúcstechnológiát, amelynek beszerzését megkönnyíti az is, hogy 1985 szeptemberében a spanyol kormány csatlakozott a COCOM-hoz. Gonzalezék gazdasági célkitűzéseiket restriktiv pénzügyi politikával kívánják megvalósítani, és ez a reálbérek csökkenése miatt nem kevés áldozatot követel a spanyol lakosságtól. Igaz viszont, hogy az eredmények sem maradtak el: az inflációt az évi 14-ről 8 százalékra csökkentették (1986 első negyedévében 0,4 százalék volt). A külkereskedelmi mérleg deficitjét is sikerült eltüntetni.6 A kormány céltudatos pénzügyi politikájának legújabb eleme, hogy Spanyolország kérte felvételét az ún. tizek csoportjába, amely a világ tíz vezető tőkés országának IMF-beli nem hivatalos konzultatív testületé. Spanyolország felajánlotta, hogy részt vesz a tizek csoportjának ún. általános hitelmegállapodásában.7 Az egyik legkényesebb és mind a mai napig megoldatlan belpolitikai problémája Spanyolországnak az ETA szélsőséges baszk szervezet terror- cselekményeinek felszámolása. Hatalomra kerülése után a szocialista párti kormány azonnal hozzákezdett az ETA tevékenységének visszaszorításához. Erre nemcsak a belpolitikai stabilitásra való törekvés késztette, hanem az a körülmény is, hogy ez a spanyol külkapcsolatok egyik vitás kérdése volt. Emiatt ugyanis évekig fagyos volt a viszony Spanyolország és Franciaország között, mivel a francia kormány elnéző magatartást tanúsított a felelősségre vonás elől Dél-Franciaországba szökött terroristákkal szemben. Mitterrand elnök és González kormányfő személyes jó kapcsolata az elmúlt négy év során nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a spanyol— 71