Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN - Kótai Géza: Szövetség és együttműködés. Magyarország ás a szocialista országok kapcsolatai(1956-1986)
Történelmi hátrányunk mérséklése, leküzdése, az egyre kiélezettebb világ- gazdasági versenyben való helytállásunk csak a többi szocialista országgal hatékonyan összefogva biztosítható, s közösségünk egészének, valamint a közép-, a kelet-európai és a délkelet-európai szocialista régiónak világ- gazdasági szerepe is csak együttes erővel, közös összefogással szilárdítható meg. A szocialista gazdasági együttműködés évtizedeken át kiegyensúlyozott, stabil világgazdasági támaszt jelentett. Ennek megőrzése a jövőben is nemzeti és közösségi érdek. A szocialista gazdasági együttműködés intenzitásának növelése mellett azonban elengedhetetlen, hogy a fejlett tőkés országokkal is bővítsük kapcsolatainkat. E két alapvető viszonylat egymást nem képes pótolni, sokkal inkább egymást kiegészítő jellegűek. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat is befolyásolja az a sajátos körülmény, hogy Magyarország, mint kelet-közép-európai ország, Európa keleti és nyugati kultúrkörének érintkezési pontján fekszik. Magyarországot a második világháborúig történelme és kulturális tájékozódása alapvetően a nyugati kultúrkörhöz kötötte. így az 1945, de főképpen az 1956 utáni kapcsolataink a szocialista országokkal arra is lehetőséget teremtettek, hogy a hagyományos nyugati kulturális orientáltságunk kiegészüljön, jobban elmélyülve az orosz—szovjet kultúrkörben, és nagyobb tájékozottsággal rendelkezzen más szocialista országok nemzeti kultúrájáról is. A Magyar Népköztársaság és a szocialista országok — elsősorban a szomszédos szocialista államok — kapcsolatait hosszú távon meghatározó tényező az a sajátos közép-európai s így magyar problematika is, amelyet a régió országaiban élő nemzetiségek, nemzeti kisebbségek léte, helyzetük alakulása jelent. A magyar történelem a XX. században úgy alakult, hogy az ország határain kívülre került a magyar ajkúak egyharmada, és döntő többségük a velünk közvetlenül szomszédos szocialista országokban él. Sorsuk alakulása hazánk és a szocialista országok kapcsolataira burkoltan vagy nyílt formában mindig hatott. Ez olyan tényező, amellyel a magyar külpolitikának tartósan számolnia kell. A magyar külpolitika 1956 és 1986 között országonként és időszakonként eltérő módon próbálta képviselni ezzel kapcsolatos érdekeinket. Voltak időszakok, amikor ez a kérdés háttérbe szorult a magyar külpolitikai gyakorlatban, de emögött nem a magyar párt- és állami vezetés nemzeti közömbössége húzódott meg, hanem az a meggyőződés, hogy a szomszédos országokban élő magyarság és a Magyarországon élő nemzetiségek szocialista körülmények között végső soron nem a bizalmatlanság örökölt elemeit erősítik, hanem ellenkezőleg: összekötő kapcsot képezhetnek országaink, népeink között. Ezekben a szocialista országokban azonban eltérően alakult a nemzetiségi kérdés kezelése. Van szomszédunk, akivel a 23
