Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Bányász Rezső: Ronald Reagan politikai arcképéhez
BÁNYÁSZ REZSŐ Ronald Reagan politikai arcképéhez* Minden rendelkezésre álló adat szerint 1962 volt a döntő év, a vízválasztó Reagan politikai fejlődésében. Ettől kezdve a színész végképp átengedte a helyet a politikus Reagannek. A fordulatot — formailag — Rea- gannek az a bejelentése jelezte, amelyben nyilvánosságra hozta, hogy kilépett a Demokrata Pártból, és csatlakozott a republikánusokhoz. A bejelentés némileg meglepő volt. Hiszen a Reagan család a New Deal óta Roosevelt politikája hívének vallotta magát. S a korábbi években Ronald Reagan maga is többször kiállt a roosevelti liberális eszmék mellett. Most pedig hirtelen támadni kezdte „a liberalizmus túlburjánzását”, az Egyesült Államok központi kormányzatának szociális, népjóléti programjait, a vállalkozókat sújtó adóterheket, Washington szükségtelen beavatkozását a gazdasági életbe stb. Ronald Reagan első, országos jelentőségű fellépéssorozatára a Köz- társasági Párt színeiben 1964-ben kerül sor, amikor is az ultrakonzervatív, atombombával fenyegetődző republikánus elnökjelölt, Barry Gold- water érdekében szónokolt. Színészi képességeit ügyesen vetette latba a televíziós műsorokban Goldwater érdekében. Az amerikai nép és a világ szerencséjére Goldwater súlyos vereséget szenvedett a választásokon. A republikánus kampány tulajdonképpeni győztese Ronald Reagan lett, akinek nevét az egész ország megismerte a választási hadjárat során tartott egyik televíziós beszédéből. Avar János néhány jellemző mondatot idéz Reagan híres televíziós beszédéből: „Itt állunk a szabadság utolsó szigetén az egész világon. Nincs hová menekülni, nincs hová elfutni. Vagy megvédjük itt a szabadságot, vagy elveszünk.. J’1 Sajnos ismerős szavak az utóbbi évek amerikai politikai szónoklattárából. Gold*A szerző „Századunk Amerikája” című, a Zrínyi Katonai Kiadónál 1986-ban megjelent könyvéhez készült résztanulmány. 22
