Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Horn Gyula: A békés együttélés új dimenziói
együttműködés kétségtelenül jó hatással lenne a kelet—nyugati kapcsolatok egészére. A két integrációs szervezet közötti kapcsolatfelvétel természetesen nem helyettesítheti, csupán kiegészíti az egyes KGST-íagálla- mok és az EGK szervezete közötti közvetlen egyezményes keretekbe foglalt együttműködést. A szocialista országok külpolitikai törekvéseibe illeszthető, hogy az Európai Gazdasági Közösséggel való kapcsolatok rendezése mellett érintkezésbe lépjenek az Európa Parlamenttel, megteremtsék a folyamatos párbeszéd, a kontaktusok és a lehetséges együttműködés szervezeti kereteit. Az első lépések már megtörténtek, ezek bővítése az európai nemzetek közös érdeke. A helsinki záróokmány bebizonyította az életképességét, s ez nem mond ellent annak, hogy további nagy horderejű lépésekre van szükség a kedvező európai folyamatok felgyorsításához. A záróokmányban foglaltak teljes megvalósítása alapvető közös érdek, mert lehetőséget teremthet egy összeurópai béke- és biztonsági program kialakítására. Az 1986. szeptember 19-én kötött stockholmi egyezmény nem csupán a bizalomerősítés témájában jelent új, eddig nem létező egyezményes keretet a katonai tevékenységek kölcsönös ellenőrzése terén, hanem utat nyitott annak, hogy a bécsi utótalálkozó elhatározza a stockholmi második szakasz, a fegyverzetek érdemi csökkentésére hivatott értekezlet összehívását. A megállapodás különleges jelentőségű: a légi úton történő helyszíni ellenőrzés módszerének alkalmazásával bizonyítja a katonai tevékenységek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó elv működőképességét, a fegyverzetkorlátozás és az atomfegyver-kísérletek valamennyi területén lehetőséget ad arra, hogy a stockholmi mandátumot kiegészítsék a leszerelési szakaszra való áttéréssel, ideértve a hagyományos fegyverzetek témakörét is, kedvezőbb feltételeket teremt a hosszú évek óta stagnáló közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési kérdésekkel foglalkozó bécsi tárgyalások legalább jelképes módon sorra kerülő eredményes lezárásához is. A katonapolitikai, és szélesebben a világpolitikai viszonyokban az előrelépés feltételei nagyobb részt a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól függnek. Az ilyen tartalmú nemzetközi megállapodások elérésében a többi államnak is fontos szerepe van, a kisebb országok is komolyan hozzájárulhatnak a biztonságpolitika gazdasági és humán kérdéseinek előmozdításához. Ebből a szempontból is különösen fontos hangsúlyozni a záróokmány mindhárom kosarának egyenértékűségét. A bécsi utótalálkozó legfontosabb feladata kell, hogy legyen az egyensúly helyreállítása e kosarak között. Az első és a harmadik kosárban foglaltak terén 1983 óta jelentős az előrelépés, ugyanakkor a gazdasági, a tudomá20
