Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 2. szám - Szűrös Mátyás: A nemzeti és a nemzetközi érdekek összefüggése a magyar külpolitikában
iránti tiszteletre, türelemre és kölcsönös tapintatra. Az ezen való munkálkodás a magyar külpolitika egyik alapvető fontosságú feladata. * * * Minden ország külpolitikáját jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedése, közvetlen és távolabbi szomszédainak helyzete és törekvései, az adott régió, földrész történelme, gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatrendszere. A globális politikát folytatni képes nagyhatalmakat leszámítva a többi ország nemzeti érdekeinek érvényesítésére általában az adott kontinensen, meghatározott régióban kerül sor. A globális, általános problémákon és a társadalmi rendszerből származó érdekeken túl a magyar külpolitikában ily módon jelentős mértékű európai meghatározottságról is beszélhetünk. Európa — a görög antikvitás óta — különleges szerepet játszik a világtörténelemben. Ez a földrész a nagy szellemi-kulturális áramlatok, vallások: a római és a bizánci kereszténység, a reformáció, a polgári felvilágosodás, a marxizmus és más filozófiai irányzatok bölcsője; az első globálissá vált gazdasági-társadalmi rendszer, a kapitalizmus itt jött létre, s ez a szocializmus szülőföldje is. Napjainkban itt, Európa közepén húzódik a két eltérő társadalmi rendszer földrajzi határvonala is. Európában összpontosul a világon felhalmozott nukleáris tömegpusztító fegyverek 40 százaléka, a két oldalon hatmillió katona áll fegyverben, a katonai erők koncentrációja itt hússzorosa a világátlagnak. Az a tény, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti európai fegyveres konfliktus — csaknem bizonyosan — nukleáris világháborúvá szélesedne, sajátos felelősséget is ró az európai nemzetek közösségére. A társadalmi rendszerek különbözősége ellenére a kontinens országai között a túlélés közös érdeke mellett további összekötő kapocs, hogy Európa évszázadokon keresztül egy nagyobb léptékű, összefüggő gazdasági egységet alkotott, az egyes országok és régiók között kialakult munka- megosztással. A Kelet- és Nyugat-Európa közötti szoros gazdasági kötődés a társadalmi rendszerek és a fejlettségi szintek különbözősége ellenére is fennáll. Tovább növeli a kontinens két fele közötti gazdasági kapcsolatok fontosságát, hogy a világgazdasági változások egyre inkább Európa egészének rovására módosítják az erőviszonyokat, s ez a folyamat a szorosabb együttműködéssel részben ellensúlyozható. Mindezek a tények és körülmények is alátámasztják azt a tényt, hogy a világpolitika és világgazdaság egészén belül léteznek sajátos, elkülöníthető európai érdekek, amelyek érvényesítése együttes feladatunk és felelősségünk. Kontinensünk legfontosabb sajátosságának azonban azt tekinthetjük, 9