Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Horn Gyula: A békés együttélés új dimenziói
közép-hatótávolságú hordozóeszközök korlátozására vonatkozó tárgyalások még kezdeti stádiumban vannak. Kedvezően befolyásolhatja viszont az ázsiai nukleáris fegyverek létezéséből eredő feszültségeket a Szovjetuniónak és a Kínai Népköztársaságnak az atomfegyverek elsőkénti alkalmazásáról való lemondást tartalmazó kötelezettségvállalása. Az ázsiai földrész biztonsági helyzetét súlyosan megterhelik az egyes államok közötti ellenségeskedések, a határviták, a sajátos, egymástól homlokegyenest eltérő külpolitikai koncepciók, a vallási ellentétek stb. Összességében tehát, mialatt Európában a kétoldalú kelet—nyugati szerződések, a helsinki záróokmány a kialakult status quót egyezményes keretekben rögzítik, s iránymutatást adnak a békés kapcsolatok fejlesztéséhez, az ázsiai földrészen egyelőre kevés nyoma van hasonló kezdeményezéseknek. A földrész kollektív biztonsági rendszerének megteremtésére vonatkozó szovjet csomagterv az első olyan átfogó, Ázsiával foglalkozó koncepció, amely a katonai tényezők mellett figyelembe veszi a politikai aspektusokat is, felöleli a csendes-óceáni térség, valamint Japán politikájának kiemelkedő fontosságú elemeit. A nemzetközi biztonság regionális kérdései között az ázsiai földrész katonai, államközi politikai viszonyainak javítása az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata. A földrész határait messze meghaladó, világpolitikai jelentősége van annak, hogy a Kínai Népköztársaság a leszerelés, a kelet—nyugati kapcsolatok, az enyhülés kérdéseiben szemben a korábbi évekkel, most pozitívan foglal állást, s konstruktív erőfeszítéseket tesz ezek előmozdításáért. A stratégiai fegyverkezéssel s a biztonság új dimenziójának megteremtésével összefüggésben napjaink fő feladata az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének s a katonai tevékenységek ellenőrzésének a kérdése. Á moratórium jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy mivel a kísérleti robbantások nélkül nem lehetséges újabb fegyverek kipróbálása, az új katonai programok realizálása kifejezi a fegyverzetkorlátozás témájához való tényleges viszonyt. A Szovjetunió számára bizonyára komoly nehézségeket okoz, hogy hosszú hónapok óta, az egyoldalúan vállalt moratórium következtében nem folytat jelentős fejlesztési kísérleteket. Az elégséges biztonság koncepciójába azonban beleillik ez a lépés, s kedvező feltételeket teremthet a fegyverkezéssel összefüggő szándékok megítéléséhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom újjáépítéséhez. Az amerikai adminisztráció fegyverkezéssel összefüggő tényleges törekvéseinek is fokmérője a moratóriumhoz való viszonyának alakulása. Az elmúlt mintegy két évben a legjelentősebb frontáttörés a fegyver- zetkorlátoaás terén a helyszíni ellenőrzés kérdésében történt. A verifikálás nélkülözhetetlen bármilyen jelentősebb katonai jellegű kölcsönös korlátozás végrehajtásához. A szovjet vezetés újszerű gondolkodásmódja ezen a 13
