Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
figyelemre méltó magyarázat szerepelt: „Az ország és a térség történelmében első ízben jött létre népi hatalom a térségben - egy olyan állam, ahol az állam- hatalom helyhatósági és törvényhozó szerveinek bázisát a falusi, járási, körzeti és tartományi dzsirgák alkotják, a történelmi, kulturális, vallási hagyományok és törzsi szokások alapján.”29 A törzsek dzsirgája az ENSZ főtitkárának küldött levélben külön is felhívta a figyelmet a megtévesztett afgánok sanyarú helyzetére, akik Pakisztánban és Iránban az úgynevezett menekülttáborokban sínylődnek. Az ANDP-nak a társadalmi és politikai élet demokratizálására irányuló koncepcióját 1985 novemberében a törvényhozás is megerősítette, olyan új megfogalmazásban, hogy a hatalom demokratizálásával, valamennyi társadalmi csoportnak és rétegnek a forradalomba való bevonásával bővíteni kell a forradalom társadalmi bázisát. Miután ezt a koncepciót elfogadták a Lója Dzsirgán, a helyi dzsirgaválasztások során és a törzsek legfelső dzsirgáján, országos vitára bocsátották. A KB 16. plénumán, majd a Forradalmi Tanács ülésén „Az áprilisi forradalom demokratikus jellegéről és jelenlegi halaszthatatlan feladatairól” címmel tíz programtézist fogadtak el, amelyeknek lényege a következőkben foglalható össze: 1. a demokratikus rendszer konszolidációja, 2. a forradalom társadalmi bázisának kiterjesztése, 3. a föld- és a vízkérdés igazságos megoldása, 4. gyümölcsöző együttműködés az állam és a magánszektor között, 5. az értelmiség szerepe az ország kulturális felemelkedésében, 6. testvéri nemzetiségek egyenlőségének gyakorlati megvalósítása, 7. a tömegszervezetek konszolidációja és tevékenységük kiterjesztése, 8. „szabadság, béke, egyenlőség, testvériség, igazságosság és biztonság”: az iszlám és az áprilisi forradalom közös mottója (felhívás a papsághoz), 9. a haza védelme az imperialista agresszióval szemben (felhívás a fegyveres erőkhöz), 10. az Afganisztán körül kialakult helyzet békés megoldása (külpolitikai alapelvek).30 A tézisek újszerűsége abban van, hogy a párt és a kormány a nemzeti egyetértés, demokratikus megbékélés jegyében hajlandó a legszélesebb együttműködésre valamennyi népréteggel. A párt és a kormány arra törekszik, hogy elmélyítse a konstruktív párbeszédet azokkal a csoportokkal, melyek semleges vagy éppenséggel rosszindulatú álláspontra helyezkednek a forradalommal szemben. A vezetés készen áll a rugalmas kompromisszumokra, és arra törekszik, hogy minden szinten bővítse a demokráciát a hatalmi apparátusban a béke és nyugalom megteremtése, új szövetségesek megnyerése céljából. A demokratikus elvek tovább erősödnek oly módon, hogy újabb társadalmi-politikai szervezetek alakulnak, amelyek kifejezésre juttatják a különféle társadalmi rétegek igényeit. (?
