Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban

a különböző nemzetiségek, törzsek adott területen való együttműködésének le­hetetlenné tétele, a központi hatalomhoz fűződő viszonyuk normalizálódásának meggátlása. Az új vezetés felismerte, hogy a nomádok az ország életének szerves részét alkotják, gazdasági és politikai szerepüket az ország nem nélkülözheti. A forra­dalmi kormányzat biztosítja a nomádoknak legelőik sértetlenségét, évszakos helyváltoztatási lehetőségeiket, széles körű oktatási, társadalmi, gazdasági, egész- ségügyi segélyprogramot dolgoz ki számukra. Kinyilvánították, hogy a forra­dalmi vezetés, még ha lehetősége lenne is rá, akkor sem törekedne a Durand- vonal lezárására. A 12. plénum határozatainak megfelelően, 1983-ban a Nemzetiségi és Törzsi Ügyek Minisztériuma tervet dolgozott ki a nomádoknak nyújtandó segítségre. A terv legelők biztosításával, földjeik jogi helyzetének rendezésével, állattarto­mányuk gyarapításának és értékesítésének kérdéseivel, hagyományos piacaik, időszakos vásáraik újjászervezésével, állatorvosi hálózat létesítésével, a nomádok gyermekei iskoláztatásának kérdéseivel is foglalkozott. 3. Az új nemzeti politika egyik leglényegesebb eleme a nemzetiségek politikai aktivitásának növelése. A nemzeti kérdés demokratikus megoldásának objektív és szubjektív feltételei közé tartozik a társadalmi és gazdasági változások forra­dalmi folyamatában a kölcsönös kapcsolatok nélkülözhetetlenségének felismerése, az egyes nemzetiségek problémáinak össznépi, össztársadalmi szinten történő szemlélése. A nemzetiségek aktivitásának növelése az ország politikai életébe való be­kapcsolásuk a népfrontpolitika, valamint a fokozatosan új tartalommal telítődő hagyományos politikai intézményeik, haladó hagyományaik révén történik. Az ezzel kapcsolatos egyes kérdésekre a továbbiakban még visszatérünk. A forradalmi vezetés azon munkálkodik, hogy a nemzetiségek képviselői mind az állami és pártszervekben, mind a Nemzeti Hazafias Frontban, mind az egyéb tömegszervezetekben, mind a központokban súlyuknak, számarányuknak megfelelő képviselettel rendelkezzenek. Azokon a területeken, ahol a lakosság zöme egy nemzetiséghez vagy törzshöz tartozik, ennek megfelelően kell rész­vételüket biztosítani a helyi állami, párt- és egyéb szervekben. Ugyanakkor a tér­ségben kisebbségben élő nemzetiségek és törzsek jogait, képviseletét is garantálni kell. A tömegszervezetek reaktiválását követően 1981 nyarán került sor a Nem­zeti Hazafias Front létrehozására. Alapító tagjai az ANDP, a szakszervezetek, a szövetkezeti szövetség, az ifjúsági szövetség, a nőszövetség, a baráti társaságok, a gazdasági konzultatív tanács, valamint a legfelsőbb törzsi dzsirga. Ez alapvető feltétele volt annak, hogy 1981. július 14-15-re összehívják a Nemzeti Hazafias Front alakuló kongresszusát. A népfrontmozgalom tevékeny­ségébe nemcsak a tagszervezetek vagy a választott dzsirgák révén lehet bekap­csolódni, egyének is tagjai lehetnek. Az alapító tagok között egyházi sze­52

Next

/
Thumbnails
Contents