Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
A beludzsok, akik továbbra is szemben álltak a pakisztáni és az iráni kormánnyal, nem fordultak az afganisztáni forradalom ellen, A be nem váltott nemzetiségi politika és a túlkapások miatti rosszallásukat úgy fejezték ki, hogy 1979 derekáig szinte teljes egészében kivonultak az országból. (Az 1979. tavaszi herati zendülést velük hozták ugyan összefüggésbe, mert a helyőrség zöme beludzs volt.) Az Amin idején alkalmazott tömeges elnyomás és a megtorlások széles körű elégedetlenségbe torkolltak, és népi felkelés kirobbanásához vezettek. Az ANDP vezetésén belül és kívül a párt egészséges elemei elérték, hogy az ADK kormánya a barátsági szerződés értelmében több ízben a Szovjetunióhoz forduljon katonai segítségért. 1979 decemberében a kérésnek megfelelően szovjet csapatok érkeztek az országba, segítségükkel a hazafias erők felkelése Amin rezsimjének megdöntéséhez vezetett. A párt rendezte sorait. Vezetőiből és párton kívüli hazafiakból új kormány alakult. Az Amin idején elkövetett hibák miatt igen nehéz körülmények között kezdődött meg a nemzeti-demokratikus célok megvalósítása, a forradalom második szakasza. Nemzetiségi politika a forradalom második szakaszában A nemzeti-demokratikus forradalom 1979. december 27-28-án megkezdődött új szakaszában a forradalom nemzeti, haladó jellege jobban megnyilvánult, és fejlődésének, kiterjedésének új, kedvezőbb feltételei teremtődtek meg. Megtették a szükséges lépéseket az ANDP szervezeti, politikai és ideológiai egységének helyreállítására, az élet normalizálására, figyelembe véve az Afganisztánban élő népek nemzeti, vallási és kulturális hagyományait. Lehetőséget teremtettek az ANDP programjában megfogalmazott feladatok tényleges végrehajtására, bevonva ebbe is széles egységfrontba tömörítve az ország összes hazafias erejét. Az ország konkrét társadalmi-gazdasági körülményeinek elemzése alapján a forradalom második szakaszának kezdete után hamarosan kidolgozták az ANDP politikájának fő vonalát, köztük a párt nemzetiségi politikájának alapelveit. Míg az áprilisi forradalom első szakaszában a nemzetiségi problémát, elsősorban jogi és kulturális kérdésnek tekintették, a nemzetiségek egyenlőségét csupán tömegtájékoztatási, kulturális és oktatási intézkedésekkel kívánták elérni. Most a hangsúly az elnyújtott és egymáshoz képest jelentős fáziskésésben levő nemzetté válási folyamatok meggyorsítására és egymáshoz közelítésére, a nemzetépítési feladatokra, vidékeik gazdasági fejlesztésére, politikai aktivitásuk növelésére, az ország politikai életének egységessé kovácsolására helyeződött. Az ANDP KB téziseiben, amelyeket az áprilisi forradalom második évfordulójára adtak ki, az alábbi megfogalmazás található: „Az áprilisi forradalom közös hazánkban a társadalmi haladás, boldogulás és prosperitás lehetőségét hozta el az összes nemzetiség, etnikai csoport és törzs 5°
