Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Tengerdi L. Miklós: Világgazdasági erőviszonyok, nemzetközi befolyás és gazdaságpolitika a nyolcvanas években: a fejlett tőkés országok
A vállalati alkuerő, a szervezeti hatalom bevetése nehezen választható el attól a ténytől, hogy átlagon felüli árnövelésre csak az oligopolisztikus piaci struktúrájú, műszaki szempontból korszerű ágazatokban van lehetőség. A legnagyobb amerikai exportőr vállalatok többnyire a műszaki fejlesztés élvonalába tartozó ágazatokban tevékenykednek (Boeing- repülőgépipar, General Electric, lBM-elektro- nika stb.). Szerepük meghatározó a legkorszerűbb technológiák világpiaci értékesítési feltételeinek alakításában, s abban is, hogy a kőolajár-emelkedéseket szorosan követte az élvonalbeli technológiák megdrágulása. A nemzetközi gazdasági erőviszonyok és a világgazdasági befolyás forrásai szorosan kapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztás fejlődésének újabb irányzataihoz. A gazdasági fejlődés hosszabb idő óta jellemző vonása a szolgáltató szektor nemzetgazdasági jelentőségének fokozódása. Jelenleg a fejlettebb országokban a szolgáltató szektorra jut a foglalkoztatottak, illetve a bruttó belföldi termék túlnyomó része. A szolgáltató szektor térnyerése éreztette hatását a nemzetközi kereskedelemben is. A második világháború utáni időszakban a szolgáltatások nemzetközi cseréje gyorsabban nőtt az árukénál. A szolgáltató szektor nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának méreteit és ütemét érzékelteti az, hogy a szállítással, az idegenforgalommal és az egyéb magán áru- és szolgáltatásexporttal kapcsolatos fizetéseknek az áruexporthoz viszonyított aránya 6-8 százalék volt a második világháborút követő években, míg 12-15 százalékra nőtt a hatvanas években, majd 20 százalék fölé emelkedett a nyolcvanas években. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem legdinamikusabb szektorát az elektronikához kapcsolódó szolgáltatások (software, könyvelés, számítógépes adat- feldolgozás stb.) képezik. A szolgáltatások nemzetközi kereskedelme további ösztönzést kap attól, hogy a nemzetközi kereskedelembe mind több olyan áru kerül a hagyományos tömegtermékek rovására, melyeknek értékesítése a különféle eladás utáni szolgáltatások (szerviz, alkatrészellátás, számítógépekhez program- csomagok stb.) nélkül el sem képzelhető. A korszerűbb, az élvonalbeli ágazatokhoz, valamint az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások nemzetközi cseréjének előretörésével függ össze az is, hogy a szolgáltató szektor nemzetközi kereskedelme nagyfokú ellenállást tanúsított az I973~I974- és az 1979-1980. évi kőolajár-emelkedésekkel és azoknak a világkereskedelmi áramlásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaival szemben. A szolgáltató szektor nemzetközi kereskedelmének a kőolajár-emelkedésekkel szembeni ellenállása a műszaki szempontból korszerű szolgáltatások előretörése mellett a szolgáltatások sajátos természetéből adódó árfelhajtó tényezőkkel is magyarázható. Ilyen árfelhajtó tényező, hogy a szolgáltató szférában a gépesítés és a termelékenység emelésének lehetőségei jóval korlátozottabbak, mint az árutermelő szférában. Másrészt az egyes országokban a gazdaságpolitikai és a munkaerőpiaci mozgások elsősorban az árutermelő szektorok fejlődésére reagálnak, így a legjobban gépesített iparágak szabják meg a béremelések és a munka73
