Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Réti György: A mediterrán térség és Európa
országgal összekötő gázvezeték, amelynek teljes kapacitása évi 12,4 milliárd köbméter, és tervezik több hasonló gázvezeték megépítését. A part menti országok élelmiszer-gazdaságában fontos tényező a halászat is. A FAO adatai szerint 1978-ban a Földközi- és a Fekete-tengerből a part menti országok több mint 1,2 Mt halat fogtak ki, és ez a mennyiség 1987-ig 2 Mt-ra növekedhet.10 A part menti országok jelentős valutabevételre tesznek szert a turizmus révén is, amely több ország számára (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia) az egyik legfontosabb „iparággá” változott az elmúlt évtizedekben. A mediterrán térség gazdasági, politikai viszonyait és külgazdasági kapcsolatait jelentős mértékben befolyásolja az, hogy 1983 és 1986 között három földközi-tengeri ország (Görögország, Spanyolország és Portugália) belépett az Európai Közösségbe. A három új tagország 54 milliónyi lakossága a közösség 313 millió fős lélekszámának mintegy tizennégy százaléka. A hasonló nagyság- rendű Francia- és Olaszországgal együtt a mediterrán országok az EK összlakosságának csaknem felét képviselik. Mindez kétségtelenül növeli a „déli szárny” súlyát. 1986-ban kezdetét vette az integrált földközi-tengeri program (IMP), amelynek keretében az EGK hét év alatt 6,6 milliárd ECU-t fordít majd a hátrányos helyzetű mediterrán területek fejlesztésére.11 Megfigyelők szerint a három ország belépése várhatóan kedvezőtlenül hat az EGK-nak a többi mediterrán országgal való kapcsolataira, mert az új tagokat védő protekcionista intézkedések megnehezítik a hasonló struktúrájú exportot, valamint a munkaerő bevándorlását. Az EGK kibővítésének negatív vonásait emeli ki tanulmányában M. Blacksell, az exeteri egyetem tanára: „Nincs biztosíték arra, hogy Görögország, Portugália és Spanyolország jobban fog boldogulni a közösségen belül, mint azon kívül. Az viszont egészen biztos, hogy a közösség a regionális egyenlőtlenség mérhetetlenül súlyosabb problémáival találja magát szemben, pedig képessége a velük való megbirkózásra eddig sem keltett mély benyomást.”12 Az arab-izraeli, a görög-török és más konfliktusok jelentősen megnehezítették a mediterrán térség gazdasági együttműködésének fejlesztését, mert ennek is elsősorban politikai előfeltételei vannak. Bízvást mondhatjuk, hogy Európa és a Földközi-tenger biztonságának erősítése jótékony hatást gyakorolhatna a mediterrán térség országainak gazdasági együttműködésére és világgazdasági súlyuk növelésére is. 19