Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Györke József - Bessenyei Zoltán: A Közel-Kelet 1986 őszén
A kíméletlen katonai akció, az izraeli csapatoknak a palesztin menekült- táborokban történt mészárlásban játszott szerepe belpolitikai erjedést indított el az országban. A háború, - izraeli méretekhez képest, - súlyos emberveszteséggel járt, és rendkívüli anyagi terheket jelentett. Még ezeknél is fontosabb, hogy a háború céljaival az izraeli lakosság széles köre nem értett egyet. Izrael történelmében első alkalommal fordult elő, hogy a háborús események idején a lakosság nem sorakozott fel a kormány mögött, hanem tüntetett ellene. Több mint ioo katona inkább vállalta a hadbíróságot és a börtönt, mint hogy részt vegyen a Libanon elleni háborúban. Megrendült a teljes nemzeti egyetértés, amely korábban mindig fennállt az arabok ellen viselt háború kérdésében, Sáron hadügyminiszternek pedig távoznia kellett funkciójából. Természetes következménynek tekinthető, hogy az 1983-ban amerikaiizraeli nyomás hatására Libanonra kényszerített egyenlőtlen megállapodást a bejrúti kormány rövid időn belül felmondta. Szíria mindvégig ellenezte a megállapodást, mivel az nem számolt jogos biztonsági érdekeivel. Utólag még amerikai részről is hibás lépésnek minősítették a szerződést, hiszen Szíria érdekeinek figyelembevétele nélkül nem képzelhető el a válság megoldása. Az események menete azt is jól mutatta, hogy a térségben az Egyesült Államok befolyása érvényesítésének és különböző akcióinak jelentős korlátái is vannak. Izrael is kényelmetlen helyzetbe került, hiszen egy időre ismét szertefoszlottak a Camp David-i út folytatásához fűzött reményei. Napjainkban az Egyesült Államok az újglobalista stratégia jegyében újabb erőfeszítéseket tesz a válság saját érdekei szerint történő rendezésére. Ehhez kapóra jött számára a nemzetközi terrorizmus fellángolása. A terrorizmus sajátosan értelmezett amerikai felfogásának kifejtésére itt nem vállalkozhatunk. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy elsősorban a közel-keleti válsággal kapcsolatos, azon belül a palesztinok közreműködésével végrehajtott terrorcselekmények kiiktatása áll törekvéseinek homlokterében. Az amerikaiak sajátos nézőpontjából fakadóan nem a terrorizmust kiváltó okok megszüntetésével akarják a politikai gyakorlatból száműzni e cselekményeket, hanem átfogó csapássorozattal, amelyet a terrorista csoportoknak állítólag támogatást nyújtó országokra mérnek. A szocialista országok, így hazánk is, elítélik a nemzetközi terrorizmust, annak minden formáját. Ugyanakkor az ENSZ korábbi határozatával összhangban továbbra is támogatjuk a gyarmati elnyomás, a fajüldözés ellen, a nemzeti felszabadításukért, önrendelkezési jogukért küzdő népek harcát. Határozottan fellépünk az ellen, hogy a nemzeti felszabadító küzdelmet összekeverjék a terrorizmussal. Fentiek miatt megdöbbenést keltett hazánkban a Líbia ellen végrehajtott amerikai megtorló bombatámadás is. Az Egyesült Államok ugyan semmilyen bi- zonyitékkal nem rendelkezett arról, hogy Libia áll a terrorcselekmények mögött, mégis úgy vélte, hogy a közvetlen katonai akció jogosságát mind saját közvéleményével, mind szövetségeseivel el tudja fogadtatni. Bizonytalansági elemet jelentett számára ugyan az, hogy a Szovjetunió reagálása eléri-e a veszélyezte8
