Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 4. szám - PÉLDA VAGY EGYEDI ESET? - Hajdú András: Magyarország és Ausztria 1945 utáni viszonyáról
mindkét oldalon lényegében azonos irányba - az együttműködés szélesítése és mélyítése felé - mutató módon. A nemzetközi légkör 1970-es évek közepétől bekövetkező romlása tehát nem hatott ki a magyar-osztrák kapcsolatok alakulására, mely - elszakadva a kelet-nyugati viszony egészét jellemző tendenciáktól - lényegében „önhordóvá” vált. Ebben a két ország politikai érdekeinek részleges azonossága mellett fontos szerepet játszott a kétoldalú kapcsolatok intenzitása, amely meghatározó eleme a bilaterális viszony stabilitásának. A bilaterális viszony számos területen ígér új impulzusokat. A legfontosabb cél a politikai szférában elért magas színvonal megőrzése. A vezető politikusok éves rendszerességű - hivatalos és nem hivatalos - találkozói lényegesen hozzájárultak a kapcsolatok általános szintjének fenntartásához. Új elem, hogy az osztrák pártok - eddigi tartózkodásukat feladva - késznek mutatkoznak pártközi kapcsolatokra is, ami újabb lépés a politikai kapcsolatok elmélyítése felé. A multilaterális fórumokon való politikai együttműködés - Magyarország mint a Varsói Szerződés tagja, Ausztria az újabban N-f-N országcsoportnak27 nevezettek között fellépve - még nagy tartalékokat rejt magában. A budapesti Kulturális Fórum ennek szolgált jó példájául. A kereskedelem előtt álló akadályok (a magyar áruk vámhátránya az osztrák piacon, amely a magyar export struktúráját is befolyásolja, a láttamozási eljárás) felszámolása, perspektivikusan egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötése lényeges újabb lendületet adhatna a ma is jelentős (kb. 15 milliárd schilling értékű) kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Fontos lehetőségnek látszik a nagyobb magyar infrastrukturális beruházásokban való osztrák részvétel, melyre az ismert idegenforgalmi beruházások esetében már jó példák is rendelkezésre állnak. Ezek mellett változatlanul fontos a hagyományos kereskedelem fejlesztése, melyben az árucsere-forgalom összetételét feltétlenül javítani kell. Mindezekre vonatkozóan számos - bár nem mindig eredményes - magyar kezdeményezés is született. A kulturális együttműködésben főleg a hosszabb távon érvényesülő hatások kibontakoztatása lehet a cél. A két országban egymásról kialakult kép árnyaltabbá tétele, Magyarország kulturális jelenlétének egész Ausztriában való fokozása jelenthet ilyen perspektivikus célt, melyhez a kulturális szférán kívül a turizmus további fellendítése, tudatformáló szerepe is hozzájárulhat. A Közép-Euró- pában kialakult és ma is létező sajátos kulturális örökség, ennek ápolása, értékeinek átmentése napjainkban is élő, nemcsak a két országra jellemző törekvés. Ez a jövőben a kulturális együttműködésben jelentős szerepet kaphat.28 Fontos funkciója lehet a ma még nem kellően kiaknázott tudományos együttműködésnek. A természettudományok területén lényeges szempont, hogy világszínvonalú műszerezettségű, technikai felszereltségű intézmények működnek közvetlen földrajzi közelségben. 160
