Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 4. szám - PÉLDA VAGY EGYEDI ESET? - Hajdú András: Magyarország és Ausztria 1945 utáni viszonyáról
gációk cseréjére, sőt már bizonyos (légügyi, teherautó-fuvarozási és a vagyonjogi) egyezmények előkészítése is folyamatban volt. Itt kell utalni arra a szerepre, amelyet a Magyarországgal határos Burgenland tartomány játszott a kétoldalú kapcsolatok rendezésében. A tartományi politikusok mindig is befolyásolták a Magyarországgal kapcsolatos osztrák politikai akarat- képzés folyamatait, s a magyar-osztrák viszony földrajzi realitásai is elsősorban e tartomány számára kézzelfoghatók. így volt ez 1956 után is. A határ menti sportkapcsolatok kezdetei, a tartományi kormány vezetőinek 1959., majd i960, évi látogatása a Budapesti Ipari Vásáron arról tanúskodnak, hogy Burgenland jelentős szerepet vállalt a kapcsolatok újjáépítésében. E fejlemények nyomán magyar részről megfogalmazódott a politikai kapcsolatok teljes rendezésének szándéka, beleértve a magas szintű politikai érintkezéseket és a követi szintű diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelését is. Bizonyos osztrák körök — köztük Raab kancellár - késznek mutatkoztak a viszony teljes normalizálására. Más erők viszont egyelőre nem voltak érdekeltek abban, hogy Magyarország nyugati részről fenntartott nemzetközi elszigeteltsége gyengüljön, illetve a két ország viszonyának rendezését csak Magyarország nemzetközi helyzetének teljes konszolidálása részeként képzelték el. A két ország gazdasági kapcsolataiban e folyamatok nem érződtek közvetlenül. A kereskedelmi forgalom értéke 1956 és i960 között }8 százalékkal nőtt. Csökkent a hagyományos magyar élelmiszer-kivitel részaránya, helyére vegyi és fűtőanyagok léptek. A magyar export áruösszetételében azonban nem tükröződtek kellően azok a változások, melyek 1945 óta a magyar gazdaság szerkezetében bekövetkeztek. A kulturális és sportkapcsolatok beszűkülése után ismét az élénkülés időszaka következett. Ezt segítette az osztrák társadalomban egyre erőteljesebben jelentkező törekvés a nemzeti identitás meghatározására, ami önmagában is felvetette a környező országokhoz való viszony kérdésének újragondolását. Ráadásul a Magyarországon bekövetkezett gyors konszolidáció, az azzal együtt jelentkező tudományos és kulturális nyitás a politikusokon kívül felkeltette egyes vezető osztrák értelmiségiek és művészek érdeklődését is a keleti szomszéd iránt. Magyarországnak természetesen érdekében állt, hogy az ország nemzetközi konszolidációját az ausztriai kulturális jelenlét fokozásával is elősegítse. A fenti tendenciák összességükben haladást eredményeztek a kétoldalú kapcsolatokban. A gazdasági kapcsolatok erőteljes fejlődése, a kulturális érintkezés szélesedése értelemszerűen sürgette a politikai kérdések megoldását. Magyar- ország nemzetközi helyzetének konszolidálását éppen az osztrák-magyar viszonyon keresztül kívánta demonstrálni, és ezzel igyekezett megteremteni a más nyugati országokkal való kapcsolatfelvétel lehetőségét. Ausztria számára viszont a hiteles semlegességi politika bizonyítása indokolta a kelet-európai pozíciók kiépítését. így a mindkét fél részéről létező érdekeltség megteremtette a kapcso150
