Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Barbi Balázs: Immanuel Wallerstein: A gazdasági világrendszer politikája. Az államok, a mozgalmak és a civilizációk
foglalja és feltételezi a kiterjedt és viszonylag teljes körű társadalmi munkamegosztást. A tanulmány a kapitalista gazdasági világrendszer fejlődését, társadalmi összefüggéseit boncolja, történelmi távlatokban és dialektikus módon. Különösen érdekes a perspektívák értékelése. Miután Wallerstein kifejti, hogy mély válsága ellenére a tőkés fejlődési szakasz még korántsem ért végére, három logikai válaszutat vázol fel. A szocializmust, a „túlélést” (az „uralom logikája” alapján az uralkodó osztály lassú és ellentmondásos folyamatok révén képessé válik a kapitalista rendszer fenntartására), valamint azt a lehetőséget, hogy megváltozik a nyugat-európai civilizációra épült rendszer, és módosult, új civilizációs egyensúly alakul ki (amelyet azonban maga Wallerstein sem lát egészen tisztán vagy nem vázol fel). Végkövetkeztetése az, hogy a kapitalista gazdasági világrendszer szükségszerűen bukásra ítélt, mint történelmi-társadalmi rendszer felváltásra ítéltetett. A jövő, a változás beálltának ideje és feltételrendszere azonban ismeretlen. Csak annyi bizonyos, hogy korunk folyamatai döntő hatást gyakorolnak a kapitalizmus válságának végkifejletére. Az első nagyobb tanulmányegység hét írása az államok nemzetközi helyzetének értékelésétől az egyes kiemelkedőbb politikai-ideológiai csoportosulások bemutatásáig terjed. Az első mű történelmi perspektívában vizsgálja az állam szerepét a kapitalista viszonyok között. Bemutatja az államok közötti kapcsolatok rendszerét, rámutat az államok hatalma gyakorlása során jelentkező korlátokra. Mindezen tényezőket összeveti az osztályviszonyok és osztálytagozódás kérdéseivel, a nacionalizmus és a nemzeti lét komplex problémáival. Külön írás foglalkozik a kapitalista gazdasági világrendszer és a „hegemónia” összefüggésivei. A szerző kifejti, hogy a mások feletti dominancia nem statikus állapot, hanem a folyamatosan változó kapcsolati rendszer, a sokszereplős viszonyok következménye. Különleges feltételek között valósul meg, és a tőkés gazdasági világrendszerben jut jelentős szerephez. A tanulmány, három különböző esetet különítve el egymástól, értékeli a hegemón hatalom történelmi fejlődését, alakulását. A következő munka az állam elhalásának kérdéseit érinti. Wallerstein az engelsi és lenini nézetek értelmezésével kezdi írását, majd kifejti gondolatait a mai kor és az állami lét összefüggéseiről. Mindenekelőtt a periféria államainak helyzetét elemzi. Immanuel Wallerstein elsősorban mint elméleti politikus közismert, s mindenekelőtt a társadalomtudományok elméleti szféráiban érzékelhető hatása. Ezért is érdekes megismerkedni a gyakorlat kérdéseihez közvetlenebbül kapcsolódó nézeteivel. Erre nyújt módot a korunk hatalmi viszonyaival, az erőviszonyok változásaival és a konkrét politikai-ideológiai ellentétekkel foglalkozó írása. Nem képes, s nem is kívánja megtagadni önmagát, így a tudományos (elméleti) megközelítést alkalmazva dolgozza fel a nemzetközi kapcsolatok kérdéseit. Míg ez a munka tágabb értelemben vizsgálja a nemzetközi politikai kapcsolatokat, addig következő tanulmányának csak egyetlen „főszereplője” van: az Egyesült Államok. Történelmi keretekben és a globális kapcsolati rendszerben vizsgálja az Egyesült Államok nagyhatalommá válásának folyamatát, az Egyesült Államokban lezajlott társadalmi és gazdasági változásokat. A gyakorlatias megközelítés érvényesül a fejlődő és a szocialista országok elemzésének szentelt írásokban is. Az előbbiekben a fejlődő országok „forradalmisá- gát” tanulmányozza, valamint ennek a politikai elmélet és gyakorlat síkján történő kibontakozását és érvényesülését. Az utóbbiakban viszont Wallerstein azt elemzi, hogy miért éppen Oroszországban bontakozott ki a forradalmi mozgalom. Wallerstein abban leli meg a magyarázatot, hogy abban az időszakban Oroszországban már viszonylag jelentős számú és erejű munkásosztály létezett, ugyanakkor 145
