Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 3. szám - POLITIKA ÉS GAZDASÁG - Láng László: Külgazdasági kapcsolataink fejlesztése a fejlődő országokkal

i. tábládat

Magyar létesítményi exportkötések a fejlődő országokban

Megnevezés

1977

1978

1979

1980

1981

1982

1983

Új kötések összértéke

(millió dollár)

126,1

102,7

131,9

173,3

113,9

122,8

27,9

Kötések száma (db)

13

8

21

19

14

24

6

Átlagos kötésnagyság

(millió dollár)

9,7

12,8

6,4

9,1

8,1

5,1

4,6

Forrás: A szerző nem reprezentatív adatgyűjtése."

A harmadik világgal kapcsolatos külgazdasági politikánk alakításában tehát a megváltozott külső feltételrendszert figyelmen kívül hagyni éppoly hiba lenne, mint csupán ebben keresni gyorsuló piacvesztésünknek és az ebből adódó következményeknek az okait. A megromlott külső feltételekhez való alkalmazkodás nem jelentheti ezek „túlreagálását” s ezáltal a viszonylat „leírását” akkor, ha számottevő lehetőségek szabadíthatok fel a pozícióvesztés belső okainak felszámolásával, kapcsolatépítésünk formáinak és irányainak újragondolásával.

Követendő stratégiánk alapelemei

A kívánatosnak tartott offenzív stratégia megvalósítása mind a gazdaságirányítást, mind a vállalatokat nehéz feladatok elé állítja. Ez különösen az utóbbiak számára lesz újdonság, de csak a ténylegesen vállalkozó vállalatok színrelépése oldhatja fel azt az ellentmondást, amely a harmadik világgal kapcsolatban - nyugati szakértők által - „agresszívnek” minősített makropolitikánk s a bátortalan, esetenként bizonyíthatóan defenzív vállalati cselekvések között feszül.

Az exportfinanszírozás kérdései. Minthogy a harmadik világban a legszűkebb keresztmetszetet az 1980-as évek második felében is az importra fordítható deviza- eszközök képezik, követendő stratégiánk fölvázolását is e ponton kezdem.

Az adósságválság széles sávú kibontakozása (1981-1982) óta különösen a beruházási javak fejlődő országokba irányuló exportjában már-már áttekinthetetlen hitelkondíció-verseny bontakozott ki. Nem ritkák az olyan kamatkedvezmények, amelyek a szállítást akár negyedével is olcsóbbá teszik. A kedvezményt nyújtó exportőrök kamatveszteségeit kormányaik hivatalos fejlesztési segélyek formájában térítik meg. Az exportszubvenciók e típusában a franciák, a britek, a japánok járnak az élen, de például a brazil exportgyakorlatban is előfordulnak hasonló esetek. Csupán 1984 első három negyedévében 238 olyan beruházási exportügyletet regisztráltak az Egyesült Államokban (5,2 milliárd dollár értékben), amelyek94