Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - POLITIKA ÉS GAZDASÁG - Losoncz Miklós: Magyarország gazdasági kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal
valamint - 1978 óta - a magyar termékek legnagyobb kedvezményes elbánása az Egyesült Államokban. Magyar szempontból kedvezőtlen a mennyiségi korlátozások és általában az ágazati protekcionizmus elterjedése, különösen a Közös Piac agrárimportja esetében, valamint az EGK kereskedelempolitikai szerződésrendszerének kiterjesztése. A hetvenes évek végén a szocialista országokkal szemben meghirdetett amerikai technológiaembargó viszonylag szűk tartományban érintette a magyar gazdaságot. A főbb viszonylatokat illetően a magyar export versenyhelyzetét mindenekelőtt a diszkriminatív közös piaci agrárpolitika befolyásolja igen kedvezőtlenül. A közösségi agrárrendtartás értelmében külső termelők árui csak abszolút kínálati hiány esetén juthatnak be a közösség piacaira. A magyar iparcikkek vámhátrányai számottevőek az EGK szerződésrendszerébe tartozó országok ipari áruihoz képest. A Közös Piac országaiban vámmentességet élveznek az EFTA-országok, amelyek ipari szabadkereskedelmi övezetet alkotnak az EGK-val, a Földközitenger partvidékén elhelyezkedő fejlődő országok, valamint Izrael és Jugoszlávia, amelyekkel az EGK preferenciális megállapodásokat kötött, továbbá a társulási megállapodás előnyeit élvező Törökország, Ciprus és Málta. Vámmentesen értékesíthetik iparcikkeiket a Loméi Szerződéshez tartozó afrikai, csendes-óceáni és karib-tengeri fejlődő országok is. (Ez utóbbiak kivitelének azonban 90 százaléka mezőgazdasági termék és nyersanyag, ezért áruik csak szűk tartományban versenyeznek a magyar iparcikkekkel.) Az iparcikk-kereskedelemben az EGK az UNCTAD általános preferenciáinak keretében a fejlődő országok évente növekvő mennyiségű kivitelére nyújt vámmentességet, illetve kedvezményeket. A nyolcvanas évek első felében a fejlett tőkés országokba irányuló magyar exportnak megközelítőleg 5 o százalékát érintették különböző mértékű vámhátrányok, mennyiségi korlátozások, ami nem sokkal magasabb a világátlagnál. A GATT becslése szerint a világkereskedelem 48-49 százalékára vonatkoznak korlátozások. Megkülönböztető intézkedésekből fakadó versenyhátrány a magyar kivitel 25-30 százalékát érinti az Egyesült Államok, 20-22 százalékát Ausztria, Svájc és Svédország, 60 százalékát a Közös Piac viszonylatában. E hátrányok fele a mezőgazdasági termékeket sújtja. Összességében a kereskedelempolitikai feltételek és környezet módosulása a hetvenes évek második és a nyolcvanas évek első felében a magyar devizabevételeket mintegy 15 százalékkal csökkentette. Az OECD-térség fő fejlődési irányzatainak, a kereskedelempolitikai környezetnek az áttekintése alapján jól kirajzolódnak azok a súlypontok, amelyek a külső feltételeket tekintve megfelelő támpontokat jelentenek a külgazdasági partnerválasztás, a magyar relációs politika számára. 81
