Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
rendszeréből, lehetőségeiből és korlátáiból származnak, s ebben az értelemben szervesen kapcsolódnak a magyar társadalom s gazdaság korszerűsödésének, a globális változásokhoz való alkalmazkodásának történelmi folyamatához. A társadalmi struktúrák, az intézményrendszer s a célrendszer eltérő jellege a magyar- NSZK kapcsolatok alakulásában kétségkívül korlátozó, közös vonásaik a ma- gyar-NDK együttműködésben pedig ösztönző tényezők. A „rendszerspecifikus” tényezőkön túlmenően azonban a Magyarország és a két német állam gazdasági együttműködésében jól kitapinthatok azok a történelmileg kialakult objektív gazdasági meghatározottságok, amelyek a történelmi jelenben, illetve az elkövetkező években is növekvő mértékben befolyásolják Magyarország külpolitikai kapcsolatait a két német állammal. Szélesebb összefüggésben talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a magyar közgazdászok jelentős hányada számára nem ismeretlen az a történelmi tapasztalat, hogy a hosszú távú magyar gazdasági növekedés dinamikája, iránya, hatásfoka a középkor óta szoros összefüggést mutat egyrészt a közép-európai térség fejlődési irányzataival, másrészt a többi közép-kelet-európai országgal kialakított külgazdasági kapcsolatok dinamikájával, minőségével. Az NSZK és az NDK területét képező országrészek történelmi fejlődésének nemzetközi összehasonlításban kimagasló szakaszai is elválaszthatatlanok a közép-kelet-európai országokkal kialakított szoros munkamegosztástól. E történelmi munkamegosztás fellazulása is közrejátszott abban, bogy a legutóbbi évek során gyengültek az európai térség növekedési teljesítményei, relatív világgazdasági pozíciói, s mind láthatóbbá váltak a távol-keleti illetve az észak-amerikai térség növekedési-műszaki teljesítményei mögötti lemaradás jelei és következményei. Az európai történelmi szerep megkopásához, a gazdasági lemaradáshoz vezető sokrétű folyamatok megállításában vagy megfordításában az összeurópai, illetve a kelet-nyugati együttműködés eddiginél jóval intenzívebb s minőségileg új szakaszának kibontakoztatása is nagy fontosságú. A magyar társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából is ezért vitális érdek a kelet-nyugati kapcsolatok általános javítása, a közép-európai térség politikai-gazdaságpolitikai feszültségmentesítése, s ezen belül mind a két német állam egymás közti kapcsolatainak, mind a Magyarország és a két német állam közötti együttműködésnek a fejlesztése. 33
