Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Deák Péter: Külpolitika és honvédelem korunkban

nyos eszköztár új tartományaira) kiterjedő fegyverkezést, a politikának mérlegelnie kell, hogy hazánk és szövetségünk biztonsága hogyan tartható fenn.

A honvédelmi politika - a katonapolitikán túl - képes a feltételek javítására mozgósítani azokat a tartalékokat, amelyek elősegítik a lehetőségek és a szükségletek ideiglenes konvergenciáját. Ilyen belső tartalékok a morális potenciálban, a gazdaságban, az igazgatásban, bizonyos prioritások átfogalmazásában, a védelmet szolgáló szervezetek - köztük katonai alakulatok - diszlokációja struktúrájának javításában és tökéletesítésében találhatók.

A fő tartalék azonban a politikai és katonai védelmi szövetség erősokszorozó tényezője, az integrációból, az egyeztetett haditechnikai politikából, a katonai együttműködésből és munkamegosztásból ered, a K-j-F összehangolásából és tartalék kapacitásának együttes fenntartásából következik. Persze a fenti konvergencia megteremtésének elsőrendű útja a fegyverzetek szintjének nemzetközi biztonságpolitikai garanciák és fegyverzetkorlátozás útján történő leszállítása.

Hazánk biztonságpolitikája alapvetően honvédelmi politika, mert tartalma a biztonság fenti értelemben vett fenntartására épül, és katonai, gazdasági, ideológiai, politikai, intézményi, belpolitikai, igazgatási elemei vannak.

1 A hadügy rendkívül széles körű gyűjtőfogalma mindazoknak a dolgoknak, tevékenységeknek, ügyeknek stb., melyek kapcsolatban vannak az ország honvédelmi felkészítésével, fegyveres erőivel, a katonai elmélettel és gyakorlattal, továbbá az országot érintő háborúval (az agresszió elhárításával s az agresszor megsemmisítésével). (Katonai Lexikon. Zrínyi Katonai Kiadó, 1985.)

A hadügy gyűjtőfogalom, amely felöleli az ország (a fegyveres erők, a népgazdaság, a lakosság, az államvezetés és igazgatás, az egészségügy és közoktatásügy) honvédelmi felkészítésével, a katonai elmélettel és gyakorlattal, az agresszió elhárításával, a háború idején az ellenség teljes szétzúzásával kapcsolatos kérdések összességét. (Katonai Értelmező Szótár. Zrínyi Katonai Kiadó, 1976.)

A hadügy a hadsereggel, a hadviseléssel és a honvédelemmel kapcsolatos ügyek összessége (MÉKSZ, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.)

A hadügy (vojennoje gyelo) gyűjtőfogalom, amely széles értelemben magába foglalja a katonai elmélet és gyakorlat valamennyi kérdését, amelyek összefüggenek az állam fegyveres erejének építésével, felkészítésével és tevékenységével békében és háborús időkben, valamint a lakosság felkészítését egy esetleges háborúra. (Vojetínij enciklopedicseszkij szlovar. Vojenizdat, Moszkva, 1983.)

3 G. S\. Fedorov: O szocialno-ekonomicseszkom aszpckte tyeorii tila voorezscnnüh szil. Vojemaja Miszl, 1976- 4- sz. 47-53- 13 K. von Clausemtz: Vom Kriege. Bonn, 1973. 303. 1.

1 Boros László: A politológia és a szociológia viszonya. Társadalomkutatás, 1983. 3. sz. 74. 1.

6 Kende István: Napjaink százhúsz háborúja 1945-1976. Akadémiai Kiadó, 1979.

6 Vő. Tuhacsevszkij: A korszerű hadászat kérdései 1926. Válogatott Művei, Zrínyi Katonai Kiadó, 1975. 177. 1.

7 A marxizmus-leninizmus a háborúról és hadseregről. Zrínyi Katonai Kiadó, 1972. 13. 1.

8 K. von Clausemtz: i. m.

9 E kérdéssel J. Platt foglalkozott részletesebben.

10 Katonai Lexikon. Zrínyi Katonai Kiadó, 1985.

11 F. Sternberg: Die militararische und industielle Revolution. Berlin, 1957. 62. 1.

12 Perjés Géza: Clausewitz. Magvető Kiadó, 1983. 479. 1.

13 B. Lukié: Da li je opsti termonuklearni obostrano unistc vojnici at produzatak politika. Vojno Delo, 1982. 2. sz. 64. 1.

IOI