Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
arány a nyugatnémet összimportra jellemzőnek alig felét teszi ki. Az értéknövelő iparosítás, az ipari munkamegosztás, a szakosodási előnyök és a szerkezetnemesítés szempontjából hordoz kedvezőtlen következményeket exportunk árszínvonalának, a fajlagos magyar devizabevételeknek a kedvezőtlen alakulása. A második világháború előtti időszakban még a Németországba irányuló magyar agrár- és ipari kivitel fajlagos árszínvonala felülmúlta a német összimportét. A hetvenes évek eleje óta a magyar kivitel fajlagos árszínvonala a nyugatnémet átlag alatt maradt. Különösen a magasabb feldolgozottságú ipari termékek (például elektro- ipari cikkek) magyar kivitelében tapasztalható árbevételi olló tágulása. A magyar kínálati szerkezet alakulásából fakadó külkereskedelmi és növekedési problémák természetesen korántsem korlátozódnak az NSZK-val való együttműködésre, hanem a legtöbb OECD-irányuló magyar kivitelben is tapasztalhatóak. Az összehasonlító vizsgálatokból kitűnik, hogy az OECD-országokba irányuló magyar kivitelben az ipari termékek aránya 1965-ben még több mint kétszer nagyobb (36,6 százalék), 1970-ben 8 százalékkal nagyobb (43,3 százalék) volt, mint az NSZK-ba irányuló magyar kivitelben. Mind a magyar relatív piaci pozíciók, mind a fajlagos exportárak alakulása arra utal, hogy az NSZK-val a nyolcvanas években már ismét kedvezőbbek az ipari munkamegosztás feltételei, mint a legtöbb OECD-ország esetében. E kedvező fejlemény azonban nem tekinthető nagyobb teljesítménynek, hiszen a munkamegosztás mélyebb történelmi gyökerei következtében a magyar kivitel szerkezeti-minőségi paraméterei az elmúlt évszázad java részében kedvezőbbek voltak az iparilag fejlett országokba irányuló magyar kivitel átlagánál. Az OECD-átlagnál kedvezőbb termékszerkezeti paraméterek ugyanakkor lényegében csorbítatlanul tükröződnek az NSZK-ból származó magyar importban. Importoldalról a korszerűsödés szempontjából meghatározó jelentőségű ágazatokban jóval erőteljesebb a munkamegosztás az NSZK-val, mint az OECD- országok többségével. Az elmúlt két évtized átlagában az NSZK-ból származó magyar importon belül a gépek aránya SITC-bontásban meghaladta a 40 százalékot, az OECD-országokból származó összimportban viszont hányaduk alig egynegyedre rúgott. Hosszabb távon az NSZK-ból származó magyar import termék- szerkezete stabil, nagyobb elmozdulást csak a vegyipari termékek arányának 1965 és 1983 között, 17,6-ről 27,2 százalékra való emelkedése jelent. A magyar-NDK kapcsolatokban már az ötvenes években kialakultak, majd a hetvenes években túlsúlyra jutottak az iparilag fejlett országok közötti országok külkapcsolatait jellemző ipari munkamegosztás formái. A nyolcvanas években a magyar-NDK külkereskedelmi kapcsolatokat a gépipari munkamegosztásnak nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi külkereskedelemben is kiugróan magas aránya jellemzi. Nemzetközi összehasonlításokra alkalmas statisztikai bontásban a két ország közötti forgalomban évek óta 60 százalék felett van a gépek, berendezések, járművek és alkatrészek termékcsoportjának aránya. A magyar kivitelnek kereken egyhatoda mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből, egynyol25
