Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szabó Máté: A "hesseni modell" - a Zöldek és az SPD viszonyáról
lenne a változtatásra. Ezt a diszkrepanciát tükrözi például a hesseni tárgyalások bizonyos szakaszában a Zöldeknek az a követelése, hogy tartományi szinten is foglalkozzanak béke- és biztonságpolitikai kérdésekkel, így a tartomány demili- tarizálásával, atomfegyvermentes övezetté alakításával. A Elolger Börner vezette hesseni szociáldemokraták ezt azzal utasították el, hogy szövetségi kompetenciába tartozó kérdésről van szó, ugyanakkor jelezték alapvető, elvi egyet nem értésüket a Zöldek biztonságpolitikai felfogásával. A tartományi megegyezést más vonatkozásban is sokszor a legvitatottabb kérdéseknek a szövetségi szintre tartozó volta teszi lehetővé. Még inkább így van ez a kommunális politikában, ahol az általános politikai koncepcióktól távolodva, a konkretizálódással egyre nő a megegyezés lehetősége. Itt jegyezném meg, hogy a CDU/CSU/FDP koalíciónak a zöldekkel kapcsolatos együttműködés kérdésében tartományi szinten adott határozott tagadó válasza is bizonyos esetekben a kommunális szintű együttműködéssel párosul - a szociáldemokraták ellenében. A Zöldeknél többen - így a fundamentalista Bahro és az ún. ökoliberális irányzat - hangsúlyozzák, hogy a pártnak nem csupán a szociáldemokratákat, hanem a többi néppártot is potenciális együttműködési partnernek kellene tekintenie. Ez azonban a Zöldeken belül csak kisebbségi irányzatnak tekinthető. Összefoglalva: úgy tűnik, hogy a szövetségitől a kommunális politika szintje felé közeledve egyre nő a kooperáció elvi lehetősége a politikatartalmak vonatkozásában. Szövetségi szinten viszont egyelőre áthidalhatatlannak látszó különbségek zárják ki bizonyos politikaterületeken a megegyezés lehetőségét (a kül- és biztonságpolitika mellett még a jogállam-problematikához kapcsolódó klasszikus belügyi-igazgatási reszortokat emelném ki példaként). Ezekben olyan alapkérdésekről és értékekről van szó, amelyek egyik fél számára sem lehetnek alku tárgya (például az erőszakmentesség az egyik, a Bundeswehr igenlése a másik oldalon). A konkrét kommunális-regionális politikában viszont nő az a „szabad rendelkezésű terület”, amelyen az eltérő politikaértelmezés, ideológiai koncepció és értékrend mellett is lehetséges az együttműködés. c) A kommunális és a tartományi szinteken lezajlott lényeges változások a zöldek és a szociáldemokraták viszonyában ennek a kapcsolatrendszernek napjainkig legdinamikusabb szintjét jelentik. A tartományi szint gazdag és komplex együttműködési lehetőségeket biztosít a zöldek és a szociáldemokraták számára. A tartományi és a szövetségi szint eltérése, amely az NSZK föderális berendezkedésének alapja, lehetővé teszi új politikai formák és tartalmak kialakítását - a szövetségi szinttől relatíve eltérő tendenciák ellenére is. Egyébként a föderalizmus volt az egyik alapja annak, hogy a Zöldek a különböző politikai szinteken át fokozatosan kifejlődhetett. A centrális berendezkedésű államokban, mint amilyen például Franciaország, ez jóval nagyobb nehézségekbe ütközik. A föderalizmus így határozottan a pluralizmus elemét erősíti a nyugatnémet politikai rendszerben, s a Zöldek malmára hajtja a vizet.17 80