Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai

3 A nemzeti egység és a hazafias egyetértés szimbolikus kifejeződését látják abban, hogy 1984-ben találkozott egymással és megölelte egymást Markosz Vaffiadisz és Traszibulosz Cakalotosz, az 1946-1949- es görög polgárháború szemben álló erőinek két parancsnoka.

4 Az új választások közeledtével a javaslatot 1984 végén újra elővették. (A magyar MEDICOR is érdekelt benne, közel ötmillió dolláros nagyságrendben.)

5 A külső adósságállomány alakulása (milliárd dollárban):

1981 1982 1983 1984

7.4 8,3 9,5 12,3

6 1980-1983 között a 100 legnagyobb görög vállalat nettó profitja kb. 140 százalékkal nőtt.

7 Főleg veszteséges, de a gazdaság egésze számára nélkülözhetetlen vállalatokat vettek állami kezelésbe, s azokat a költségvetés terhére működtették. Előfordult, hogy rentábilissá tett vállalatot visszaadtak magántulajdonba.

8 Pontos adatok a görög állami szektor valóságos súlyáról az IMF-kiadványokban sem állnak rendelkezésre. Egyes túlzó polgári számítások 50 százalékos részarányt is kihoznak, de azok tartalmazzák az összes állami pénzügyeket és kiadásokat.

9 A rendelet értelmében a legfeljebb 20 főt foglalkoztató vállalatoknál egy, a 20-50 fős cégeknél kettő, az 50-100 fős vállalatoknál három munkásképviselőt választanak. (A még nagyobb vállalatoknál számuk elérheti a 11 főt). A cégvezetés a munkásképviselők bevonásával dönt olyan kérdésekről, mint a felmondási idő hossza, a távolmaradások ellenőrzésének módja, a termelékenység mérése, a munka- védelmi rendszabályok, a szakképzés és átképzés stb. A vezetés köteles tájékoztatni a munkásképviselőket a cég jogi státusának változásáról, a fizetések tervezett alakulásáról, a cég pénzügyi helyzetéről és a termeléssel összefüggő más kérdésekről. A döntés tehát a cégvezetés kezében marad, s az együttműködés a munkásképviselőkkel a cég érdekeit is szolgálja (például a termelékenység növelését). Másrészt viszont a dolgozók tájékozottsága kétségtelenül nő, idejekorán értesülhetnek veszély,helj'Zc- tekről (például a cég tönkremenéséről, várható munkanélküliségről).

10 Az új munkatörvény értelmében az állami szektorban a szakszervezetek csak akkor kezdeményezhetnek sztrájkot, ha azt a tagok abszolút többsége titkos szavazáson megszavazza. Ha a sztrájkot egy szakszervezeti szövetség kezdeményezi, s annak akár csak egyetlen tagszervezete vagy legalább 10 dolgozója ellenzi azt, akkor általános gyűlést kell összehívni, s amíg az nem foglal állást a sztrájk mellett, ahhoz egyetlen tagszervezet sem csatlakozhat.

11 Mind a régi, mind az új választási törvény lényege az, hogy a szavazatok összeszámlálása után a mandátumokat több lépcsőben osztják el, s a második és további lépcsőkben a töredékszavazatokat azoknak a pártoknak az eredményéhez adják hozzá, amelyek a legtöbb szavazatot kapták. 1981-ben például még a második helyre kerük UD is 17 és fél ezer szavazattal kapott egy mandátumot, míg a GKP csak 47 és fél ezer szavazattal. így a GKP 1981-ben 17, 1985-ben 18 képviselői helyet volt kénytelen átengedni a két nagy pártnak, holott a szavazatok egyszerű aránya alapján azok őt illették volna meg.

12 Konsztantin Micotakisz, az Űj Demokrácia elnöke kifogást emelt Szárcetakisz megválasztása ellen, mert a parlament elnöke is rá szavazott, holott — Micotakis szerint — pártatlannak kellett volna lennie. A kifogás alkotmányjogilag nem megalapozott, s az ellenzéki UD is tényként vette tudomásul az új elnök személyét. (A parlament elnökének szavazata is kellett a minimálisan szükséges 180 szavazathoz.) Voltak olyan feltevések, hogy Papandreu csak a PASZOK központi bizottságának nyomása alatt, a pártegység érdekében vonta meg támogatását Karamanlisztól. Ennek tápot adott az is, hogy egy újságíró azon kérdésére, hogy miért nem értesítette előre az elnököt, Papandreu azt felelte, hogy erre a kérdésre ma még nem válaszolhat.

13 Az 1985. évi választások után az Új Demokrácia kettészakadt, kivált belőle egy, a pártvezetés politikájával elégedetlen csoport, és Stefanopulosz vezetésével új pártot alapított (Demokratikus Megújulás Pártja).

14 Papandreu 1984. február 8-1, a PASZOK kongresszusát előkészítő ülésen elmondott beszéde alapján.

15 Lásd International Yearbook 1984. Összehasonlításul: a török haderő mintegy két és félszer nagyobb létszámú, bár fegyverzetének minősége ezzel nem arányos.

13 A kormány célja a személycserékkel főként az volt, hogy-belpolitikai okokból - növelje a kormányhű parancsnokok súlyát a hadseregben. Éppen ezért meglepetést keltett, hogy a vezérkar új főnökévé ugyanakkor egy olyan tábornokot nevezett ki, akit az egykori katonai junta lelkes híveként tartanak számon. A hadügyminiszter egyébként maga a miniszterelnök, Andreasz Papandreu.

17 A görög-török ellentétek történelmi eredetűek. Görögország nemzeti ünnepe (március 25.) is azzal kapcsolatos, hogy több évszázados török uralom után 1821-1830 között fegyveres harc eredményeként létrejött az újkori Görögország, amelynek születését Európa-szerte - Magyarországon is - széles körű filhellén mozgalom kísérte. Később soviniszta irányzatok is felhasználták a maguk céljai érdekében a görög nép jogos igényét a nemzeti függetlenségre. így alakult ki a XIX. század közepén a „megali idea”, a „nagy eszme”. Ez a pánhellén áramlat egy nagy görög birodalom létrehozását tűzte ki célul mindazokon a területeken, amelyekre valaha a hellén kultúra kiterjedt. Megalkotója — egy Kolettisz nevű politikus - három kontinensre és öt tengerre kiterjedő görög birodalom képét festette a görögök elé, amelyben a régi Bizánc, a mai Isztambul központi helyet foglalt volna el. Kolettisz azt

52