Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
korlatokon való részvétel és a larisszai NATO-parancsnokság felállításának) befagyasztása. 5. Harc a görög nemzeti érdekekért az EGK-ban, az integrált mediterrán program (IMP) végrehajtása, az északi országok diktatúrájának elutasítása. Nemzetvédelmi politika, új védelmi doktrína A görög haderő 185 ezer főből áll (137 ezer a behívottak száma). A szárazföldi haderő létszáma 142 ezer, a haditengerészeté 19 és fél ezer, a légierőé 23 és fél ezer. Ezenkívül 25 ezer fő tartozik a csendőrség és 100 ezer fő a nemzeti gárda kötelékébe.15 A katonai költségvetés 1982-ben 134,5 milliárd drachmát (közel 1,5 milliárd dollárt) tett ki, s az évenkénti kb. 5 százalékos emelés mértéke összhangban van a NATO azon követelésével, hogy a tagországok évente legalább 4 százalékkal növeljék katonai kiadásaik összegét. Görögország minden évben részesül amerikai katonai segélyekben is, amelyek együttes összege 1984-ben 500 millió dollárt tett ki. Sajtóhírek a görög fegyverkezés nagy méreteiről tanúskodnak. Az „évszázad üzletének” minősített repülőgép-vásárlás - és diverzifikációs program - keretében a görög kormány már megrendelt 40 db Mirage típusú vadászbombázót Franciaországtól, és további 40 db F-16-os típusút szándékozik vásárolni az Egyesült Államoktól. Tervezi B-5 2-es bombázók vásárlását is. Egyidejűleg a gyors ütemben fejlődő görög hadiipar már exportpiacokat keres a harmadik világ országaiban. Ezt a nagyarányú fegyverkezést a görög kormány a nemzeti érdekek védelmével indokolja. A nemzeti érdekek védelme céljából a görög Védelmi és Külügyi Tanács (KYSEA) 1985. január 8-án „új védelmi doktrínát” fogadott el, amely lényegében annak a védelmi doktrínának az elveit (a nemzeti érdekek fontosságát a védelmi politikában) erősíti meg, amelyet a Karamanlisz-kormány fogadott el 1974- ben. A doktrína nem nevez meg egyetlen országot - így Törökországot - sem, de Papandreu több ízben nyilvánosan is megfogalmazta, hogy a doktrína azért új, mert új helyzethez igazodik: Görögországot nem északról (a Varsói Szerződés országai felől), hanem keletről (Törökország irányából) fenyegeti veszély. Ez az új görög katonai doktrína kétségtelenül stratégiai értékű abból a szempontból, hogy áttételesen az egész NATO létének fő indokát kérdőjelezi meg a szocialista országok irányából feltételezett veszély tagadásával, ezért érthetően irritálja a NATO vezető köreit. Megítélésében azonban azt sem téveszthetjük szem elől, hogy az egyúttal az erőteljes görög fegyverkezés, Görögország NATO- tagsága és az amerikai katonai segélyek indoklására is szolgál, s fokozott fegyverkezésre serkenti a szintén NATO-tag Törökországot. A szocialista és antiimpe- rialista programmal hatalomra került Papandreu-kormány hitelének kockázta42
