Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai

„Harmadik út” a nemzetközi politikában

Papandreu több beszédben, nyilatkozatban és interjúban kifejtette, hogy kormánya - összhangban a PASZOK szocializmus-koncepciójával - a nemzetközi politikában is „harmadik utat” kíván követni. Helyzetmegítélésének lényege a következő:14- Bár a Jaltában és Potsdamban létrehozott geopolitikai egyensúly ma realitás, léteznek a blokkok, ezt a helyzetet nem szükséges fatalista módon elfogadni, hanem teljesen nemzeti utat kell követni a külpolitikában.- A megoldás: új nemzetközi rend létrehozása.- Az alapvető ellentét: az Észak és a Dél ellentéte.- A nemzetközi válság fő oka az, hogy a kapitalizmus elvesztette dinamizmusát, ma destruktív erőként jelenik meg, és a fegyverkezési versenyben keres kiutat (különösen az Egyesült Államok).- Az erőegyensúly már nincs kellő kontroll alatt, a békés egymás mellett élés helyébe az agresszív egymás mellett élés lépett.- Európa (értsd Nyugat-Európa) elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy a „szuperhatalmak” eszkalációjában egyensúlyozó szerepet tölthessen be.- A fegyverkezés a kapitalizmusnak a túlélés lehetőségét jelenti, míg a „keleti blokkban” a fogyasztás rovására valósul meg.- Egyetlen reális erő létezik a háború megelőzésére: a békemozgalom, amelyet Görögország - egyedül a nyugati országok közül - hivatalosan elismer, s vele együtt halad.- Görögország három kontinens találkozási pontjánál fekszik, amely egyúttal a nagyhatalmak egyik állandó ütközési térsége is.

Papandreu ebből a helyzetelemzésből vezeti le, hogy Görögországnak multi- dimenzionális külpolitikát kell folytatnia:

„Utunkon nagy lehetőségek és komoly korlátok egyidejűleg léteznek. A lehetőségek kockázatos kihasználása és a korlátok alapos ismerete vezet realista, ingadozások nélküli külpolitikai tervezéshez, egyértelmű, el nem kötelezett és sokoldalú kezdeményezésekhez. Görögország számára autonóm és független útja, nemzeti önrendelkezésének biztos és győzelmes perspektívája érdekében előfeltétel a nemzetközi erőviszonyok állásának mindenkori helyes megítélése s bekapcsolódása az európai, a mediterrán és a balkáni identitásokba.”

Papandreu tehát alárendeli külpolitikai választási ígéreteinek megvalósítását a reálpolitikai megfontolásoknak, és nem téveszti szem elől a nemzetközi erőviszonyokból eredő korlátokat.

40