Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
a helyi közigazgatási szervek több képviselőjét. Ugyanebben a törvényben azonban jelentősen korlátozták - éppen a társadalmasításra hivatkozva - az állami vállalatok és intézmények dolgozóinak sztrájkjogát, újra szűkítve ezzel a szak- szervezeti jogokat, amelyeket pedig már a Papandreu-kormány liberalizált.10 A PASZOK központi bizottsága már említett 1983. évi X. ülésszakának határozata az állami szektor társadalmasításáról a következőket mondja: „Az a döntésünk, hogy áttérünk az állami szektor társadalmasítására, tulajdonképpen döntő ugrás... termelési és társadalmi viszonyaink megváltoztatása irányában, a szocialista átalakulás nevében... maguk a dolgozók veszik kezükbe... a termelést, az irányítást, a termékek elosztását, a tőkefelhalmozást és az értéktöbblet elosztását.” Úgy látszik tehát, mintha az állami szektor társadalmasításával az önigazgatás egy formáját valósítanák meg. Minthogy azonban az igazgató tanácsokba bevont dolgozóknak még munkaügyi kérdésekben is csak csekély érdemi beleszólásuk van az igazgatóság döntéseibe (szerepük éppen úgy konzultatív jellegű, mint a magánvállalatoknál választott munkásképviselőké), a törvény feltehetően elsősorban arra irányult, hogy korlátozhassák az állami szektor dolgozóinak sztrájkjogát. Ezeket a sztrájkokat egyébként Papandreu egy interjúban a „nemzeti érdekek elleni merényletnek” minősítette. Meg kell említeni, hogy a vidéki, főleg mezőgazdasági településeken - a nagyvárosokkal és ipari körzetekkel ellentétben - a gazdasági és társadalmi problémák kisebb mértékben jelentkeztek. Ennek több oka is van: a mezőgazdasági terméshozamok összességükben nőttek (egyes termények hozamának csökkenését évente más-más termény rekordtermése ellensúlyozta), míg a lappangó munkanélküliek egy része a nagyvárosokba vándorolt. Nem utolsósorban a kormány a szövetkezeti törvény alapján anyagilag is ösztönzi - részben az EGK-ból kiszorított integrált mediterrán programra (IMP) alapítva - a kistermelők termelési és értékesítési kooperációit. Bár a szövetkezeti mozgalom még kezdeti szakaszban van Görögországban, valóban szocialista kísérleti szektornak tekinthető. Nyilvánvaló, hogy a Papandreu-kormány mezőgazdasági politikájának nagy szerepe volt abban, hogy az 1985. június 2-i választásokon a PASZOK vidéken érzékelhetően jobb eredményeket ért el, mint a nagyvárosokban. Választási előkészületek A két választás közötti félidőben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy több konkrét választási ígéret nem teljesítése és a gazdasági nehézségek együttesen veszélyeztetik a PASZOK újabb választási győzelmét. Papandreu 1981-ben még ellenzéki helyzetből bírálhatott és ígérhetett, az újabb kampányban azonban számot kellett adnia politikája következetlenségeiről is, amelyekkel pártja balszárnya is elégedetlen volt, és a GKP-vel való szorosabb együttműködést követelt. Papandreu azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a PASZOK továbbra is önerejére támaszkodjék.
