Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai

- megszüntették a demokratikus, haladó szellemű és baloldali állampolgárok hatósági nyilvántartását, ami a Metaxas-diktatúra óta volt érvényben, s ami a „gyanús állampolgárok” rendőrségi megfigyelését, ellenőrzését, rájuk vonatkozó terhelő adatokat folyamatos rögzítését jelentette;- megszüntették az ún. hűségnyilatkozatokat, amelyeket az állami alkalmazottaknak kellett kitölteniök (alá kellett írniok, hogy a Görög Kommunista Párt a „nemzeti érdek szemérmetlen elárulója”, s nyilatkozniok kellett, hogy nem tartanak fenn kapcsolatot annak szakmai, ifjúsági, női stb. „fedőszerveivel” s a békemozgalmakkal sem);- törvényesítették a polgári házasságot és válást, kimondták, hogy a házasságtörés többé nem minősül bűnnek;- szélesítették az egyetemek autonómiáját;- eltörölték az iskolai egyenruhák kötelező viselését a polgári tanintézetekben stb.

A görög szocialista párti vezetők azt hangoztatják, hogy a hatalom szervezeti decentralizálásával az utóbbi években „széles néptömegeket sikerült bevon- niok a hatalom gyakorlásába”, így a helyi hatalmi szervek „néphatalmat” testesítenek meg. Papandreu szerint sikerült megvalósítaniok a görögök „nemzeti megbékélését”, a „nemzeti egységet”, a „hazafias egyetértést”, ami a „testvérviszály helyébe lépett”.3

A fentiek megítélésekor nem tévesztendő szem elől, hogy sem a görög társadalom osztályszerkezetében, sem a dolgozó és kizsákmányoló osztályok egymáshoz, a termelőeszközökhöz és a hatalomhoz való viszonyában mindeddig nem következtek be alapvető változások. Arról van szó, hogy a nemzeti burzsoázia nagyobb szerephez jutott a hatalom gyakorlásában, s végrehajtja a hatalma megszilárdításához szükséges intézkedéseket, amelyeknek természetszerűen vannak osztály korlátái.

Ezzel együtt vitathatatlan a felsorolt intézkedések valóban demokratikus jellege és politikai jelentősége: a független, újkori Görögország történetében soha nem voltak olyan szélesek a polgári demokratikus szabadságjogok, mint manapság, s ez nem kismértékben a Papandreu-kormány érdeme. Görögország e tekintetben lényegében felzárkózott az e téren legfejlettebb nyugat-európai országokhoz, s ezzel új, kedvezőbb feltételek jöttek létre a további politikai és társadalmi fejlődés számára. Nem kétséges, hogy ez jelentős mértékben járult hozzá a PASZOK újabb választási győzelméhez.

A gazdaságpolitika nehézségei

A PASZOK vezetői az 1981. évi választások kampányában meghirdették a „változás itt és most” jelszavát, konkrétan a nagy monopóliumok és a kulcsiparágak „szocializálását”, a munkanélküliség felszámolását, az infláció megfékezését, a

31