Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Szanki T. Csaba: Gondolatok a kelet-nyugati kulturális kapcsolatokról

tizálásának módszerét, hiszen a nyugati társadalmi struktúrába csak úgy lehet behatolni, ha átvesszük bizonyos mechanizmusait.20 A személyekkel való politizálás, az emberek és eszmék szabad áramlásának követelése egy bizonyos ponton a tőkés országok ellen lenne fordítható. Ehhez persze a vonzó szocializmuskép mellett szükség lenne egy offenzív szocialista kulturális külpolitikai stratégiára.- A kelet-nyugati kulturális kapcsolatokat természetesen szelektív módon kell megközelíteni, hiszen minden szocialista országnak megvannak a maga hagyományos nyugati kapcsolatai, kulturális orientációi. A szocialista országok kulturális életének organikus fejlődése érdekében a világrendszer szintjén és az egyes nemzeti kultúrák keretében is törekedni kell az optimális nyitottságra. A nemzeti keretekbe történő erős bezárkózás, a nyugati hatások kiiktatása ugyanis bizonyos mértékig azzal a veszéllyel jár, hogy belső értékrendjük belterjessé válik, kultúrájuk nem fejlődik elég dinamikusan. Ez éppúgy káros, mint az egyébként joggal sokat hangoztatott nyugati eszmei behatolás hatásai, nem is szólva a burzsoá kultúra termékeinek kritikátlan átvételéről.- A kelet-nyugati kulturális érintkezés aszimmetriái nemcsak hátrányosak a szocialista országok számára. Azzal, hogy mi többet veszünk át és mutatunk be, gazdagítjuk, fejlesztjük kultúránkat. (Ezért helytelen az a szemlélet, amely áldozatvállalásként tünteti fel a szocialista országok viszonylagosan nagyobb átvevő szerepét.)- A kulturális propagandánkban az eszközök sokkal szélesebb körével kellene élni. Kulturális ajánlatunkban figyelembe kell venni a megcélzott ország időszerű szociális áramlatait, a széles értelemben vett kulturális divatot, mint a közvetítés eszközét.21 Meg kellene találni a kevésbé pénzigényes csatornákat. Föl kellene kutatni a fogadó országok kulturális közvetítő mechanizmusának azokat a lehetőségeit, amelyek jelentős pótlólagos eszközráfordítás nélkül is elősegítenék a szocialista országok kultúrájának terjesztését. Meg kell honosítani és gyakorlattá kell tenni a szocialista kultúra külföldi terjesztésének komplex módszereit (külkereskedelemmel, turizmussal való szorosabb kooperáció stb.).- Önmagunknak okoznánk kevesebb kárt, ha a jövőben még reálisabban és rugalmasabban közelítenénk meg a Nyugatról bejövő kulturális értékek tényleges ideológiai töltetét. A kulturális értékek nemzetközi mozgásának, a divatoknak van egy olyan objektív jellemzője is, hogy az egyes termékek olyannyira nemzetközivé, nemzetek fölöttivé válnak, hogy elveszítik eredeti etnikai, ideológiai jellegüket (például farmerviselet, vodkázás). Ha a beat-, a rock-, a discozenével szemben nem vagyunk képesek olyan hasonló műfajú alkotásokat teremteni, amelyek állják a nemzetközi versenyt (a pol-beat, a szocialista könnyűzene nagy része nem azonos kategória), akkor meglévő belső igényeket sem tudunk kielégíteni, és a föllazításra mi teremtünk lehetőséget.- Előszeretettel beszélünk az ellenünk folytatott differenciálási politikáról, ugyanakkor kevéssé élünk annak lehetőségével, hogy eltérően közelítsük meg az egyes tőkés országok kulturális politikáját. Az egyre erősödő és Nyugat26