Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szanki T. Csaba: Gondolatok a kelet-nyugati kulturális kapcsolatokról
tődhetnek politikummal. Egy műszaki-tudományos vívmány nagyon is ideologikussá válhat meghatározott körülmények között, míg egy polgári egzisztencialista mű nem feltétlenül ideológiai töltéssel funkcionál. Az egzisztencialista alkotás ideológiai hatása teljesen azonban nem semlegesítődik. Elképzelhető, hogy olyan emberi kérdésekre ad választ, amelyekkel a szocialista kultúra még nem foglalkozott kellőképpen. Az átvétel kérdésében újabb alapvető probléma merül föl: a befogadóközeg fölkészültsége.10 A kultúra hatókörének eltérő értelmezései A szocialista országok kulturális exportjukat nagyrészt leszűkítik a művészetre, illetve a tudományra, de importjuk sem sokkal szélesebb (bár például az öltözködési divatok átvétele is beletartozik). A tőkés országok kulturális exportja viszont szélesebb profilú, de behozatalukban rendkívül szelektívek. A nemzetközi kulturális kapcsolatokban a szocialista országok gyakorlatilag a szellemi kultúra csúcsértékeire koncentrálnak, vagyis konzervatív módon közelítik meg a kultúrát. így védekeznek tudatosan a tőkés kultúrafogalom hatásai ellen, amely értelmezés a kultúra hatókörét kiterjeszti az életmód egészére, a termelésre, az érintkezésre, vagyis azokra a szférákra is, amelyekben a tőkés társadalmi rendszer ma még érzékelhető fölénnyel rendelkezik. A szocialista országok számára ez a konzervatív kultúraértelmezés még hosszabb történelmi periódusra tekintve szinte törvényszerű védekezési eszköz. Ennek tudatosítása azért szükségszerű, mert a szocialista országoknak az a belső törekvése, amely az életmód egészére kiterjedően felfogott kulturális tevékenység színvonalát igyekszik emelni, ellentmondásba került azzal a nemzetközi kulturális érintkezésben folytatott gyakorlattal, amely a tőkés relációban rákényszerül a leszűkített kultúraértelmezésre. Ez az „emberek és eszmék szabad áramlása” vita hátterének kultúraelméleti vonatkozása. A kulturális kapcsolatok és a műszakitudományos együttműködés A szocialista országok a nemzetközi kulturális kapcsolatokban egy sajátos védekező pozíciót foglalnak el, mivel objektíve rászorulnak a nyugati technikára és technológiára, de importjuk komoly belső és külső korlátokba ütközik. A nemzetközi kulturális kapcsolatokban nagyon sok múlik az adaptációs készség meglétén, illetve hiányán. A kérdés ebből a szempontból az, hogy a szocialista országok mennyire képesek úgy átvenni és rendszerükbe építeni a fejlett tőkés országok legkorszerűbb technikai, technológiai vívmányait, civilizatórikus termelési, politikai és érintkezési kultúrájának eredményeit, hogy ezen kulturális objektumok, minták átvételekor a szocializmus immanens törvényszerűségeit ne sértsék, és ne 18 *
