Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Bényi József: Európa és a Kulturális Fórum
tonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia, amelyen mindmáig rendkívül lassú az előrehaladás. A viták békés rendezéséről 1984. március 21-én Athénban szakértői tárgyalások kezdődtek, melyek hat hétig tartottak. 1984. október 16. és 26. között került sor Velencében a Földközitenger térségének biztonsági és együttműködési kérdéseiről tárgyaló szemináriumra. 1985. május 7-én Ottawában egy másik hathetes szakértői találkozó kezdődött. Ez Madridtól azt a megbízást kapta, hogy az emberi jogokkal összefüggő témákról folytasson megbeszéléseket. Madridban döntöttek arról is, hogy Budapesten összehívják a Kulturális Fórumot. A fórum gondolatát a francia küldöttség vetette fel, egyebek között azzal a szándékkal, hogy a színhelye Párizs legyen. Magyarország nem kérte megrendezésének jogát, a tárgyalások azonban úgy alakultak, hogy a részt vevő államok szándéka nekünk kedvezett. Ezt örömmel vettük, a magyar kormány meghívta a Kulturális Fórumot Budapestre. A madridi konferenciától kapott mandátum szerint „az alkotás, a terjesztés és az együttműködés egymással összefüggő problémáit” kellett megvitatni. Tudtuk az első pillanattól, hogy politikai és szervezési szempontból egyaránt nehéz feladatot vállalunk. Ugyanakkor a madridi határozat egyértelműen Magyarország belső fejlődésének nemzetközi elismerését jelentette, sőt a fórum megrendezése a többi szocialista országgal közös eredményünk volt. A helsinki folyamat első tíz éve alatt ez volt az első eset, amikor a Varsói Szerződés egyik tagállama kapta meg egy tanácskozás, méghozzá egy igen fontos tanácskozás rendezésének jogát. A madridi döntést nem indokolták. Nyugati partnereink elképzeléseit, várakozását nem ismertük pontosan. A rendezéssel járó gondok ellenére mindig, még a nehéz körülmények között is, örültünk annak, hogy az első Kulturális Fórum és Budapest összekapcsolódik. Pedig egyre többször hallottuk, hogy a feszült légkörű madridi tanácskozásokon sokan politikai, külpolitikai és belpolitikai erőpróbának szánták a Kulturális Fórumot, és egyes spekulációkból nem hiányzott a politikai rossz szándék sem. A helsinki folyamatban részt vevő országok szinte mindegyikével van szerződéses kormányközi kulturális kapcsolatunk (egyezmény, munkaterv vagy az állandósított kapcsolatokat jellemző egyéb megállapodás). Néhányat ezek közül a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtásaként kötöttünk meg: Ausztriával, Ciprussal, Görögországgal, Máltával, Norvégiával, az NSZK-val, Portugáliával, Spanyolországgal s az Egyesült Államokkal. Azt valljuk, hogy a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesztése egyaránt része művelődéspolitikánknak és külpolitikánknak. Népköztársaságunk alkotmánya szerint hazánk „a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, országával”. Nyitottak vagyunk a világ kultúrája iránt, készek befogadni, védeni mindazt, ami valóban érték, és gazdagítja népünk kulturális életét. Ezen a szemléleten alapult az 1976-ban elfogadott 6
