Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 1. szám - SZEMLE - Ustor Endre: Gazdasági erőszak a nemzetközi kapcsolatokban (Adalék a "gazdasági háborúk" témaköréhez)

létének veszélyeztetését) nem tekinthetők az alapokmány 2. cikke 4. pontja megsértésének.”37

Az elmondottakból annyi mindenesetre kiviláglik, hogy a tudomány számára még bőséges kutatási területet nyújt annak a vizsgálata, hogy az államok közötti kapcsolatokban hol van a határ egyfelől a békés gazdasági verseny és a megengedett diplomáciai módszerek, másfelől a gazdasági erőszakkal való fenyegetés, illetve az erőszak alkalmazása között. A kérdés úgy is feltehető, hogy milyen gazdasági intézkedések ütköznek az alapokmány 2. cikk 4. pontjának a tilalmába, hogy „a Szervezet összes tagjának nemzetközi érintkezéseik során ... az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely ... módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodnia kell”. A gazdasági erőszak kiküszöbölése a nemzetközi kapcsolatokból következik az alapokmány bevezetőjében előírt jószomszédság követelményeiből is, amelyet a ritkán idézett 74. cikk is megismétel; „A szervezet tagjai egyetértenek abban is, hogy politikájukat ... a jószomszédság általános irányelvére kell alapítaniok szociális, gazdasági és kereskedelmi téren, tekintetbe véve a világ többi részének érdekeit és jólétét.”

1 League of Nations, C. 379. M. 250. 1936. II. B.

2 Csisgér Agnes: Gazdasági háború - gazdasági biztonság. In Fegyverkezés és világgazdaság. Kossuth Könyvkiadó, 1982. 80-110. 1.; Palánkat Tibor: A gazdasági háborúk néhány elméleti kérdése. In: Ideológia és demokrácia. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve. Budapest, 1984. 100-122. 1; Palánkai Tibor: A gazdasági háború néhány kérdése. Külpolitika, 1985. 1. sz. 59-80. 1.; Palánkat Tibor: Gazdasági hadviselés a kölcsönös függés korszakában. Kossuth Könyvkiadó, 1985.

3 Hajdú Gyula (szerk.): Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1967. 301. 1.

I Az ENSZ alapokmánya 2. cikkének 4. pontja a magyar hivatalos fordításban így szól: „A szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljával össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell.”

5 Az alapokmány 51. cikkének eiső mondata szerint: „A jelen alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette . . .”

6 Haraszti Györgp-Hercgegh Géga-Nagy Károly: Nemzetközi Jog. Tankönyvkiadó, 1976. 91. 1.

7 Uo., 91—92., 222-23. b, valamint UN doc. A/Conf/39/26.

8 2625 (XXV) sz. közgyűlési határozat. Magyar fordítását tartalmazza Posta Ilona-Dunay Pál-Kardos Gábor-Nagy Boldizsár: Nemzetközi Jogi Dokumentumgyűjtemény. Egységes jegyzet. Tankönyv- kiadó, 1984. 28-37. h

8 2131 (XX) sz. (1965. december 21.) közgyűlési határozat.

10 The Inter-American System. Inter-American Institute of International Legal Studies. Oceana, New York, 1966. 331. Í.

II Yearbook of the International Law Commission, 1954. II. kötet 151. 1.

13 3016 (XXVII) sz. közgyűlési határozat.

13 3171 (XXVIII) sz. közgyűlési határozat.

14 3281 (XXIX) sz. (1974. december 12.) közgyűlési határozat, hasonlóan a 36/103 sz. (1981. december 9.) határozat is.

15 UNCTAD doc. TD/195 (1976. február 12.)

13 A magyar irodalomból lásd Hercgeg István: A támadó háború eltiltása és az agresszió meghatározása. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964.

130