Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - SZEMLE - Faragó István: Az atomfegyverek elsőkénti bevetésének tilalmáról

állni annak a csábításnak, hogy ezeket az elemeket egybefüggő programmá ötvöz­zék, szoros kapcsolatot létesítve közöttük. Egy ilyen séma elkerülhetetlenül ne­hézkes elméleti konstrukcióvá válna, és bizonyos nehézségek felvetődése vagy a késlekedés egyes kérdések megoldásában gátolhatná az előrehaladást más terü­leteken. * Természetesen nem létezik olyan csodaszer, amely önmagában és egy csapásra megoldaná a kelet-nyugati stratégiai viszony problémáit, és biztosítaná a katonai vetélkedés korlátozását. Az atomfegyverek elsőkénti használatáról való lemondás kölcsönös deklarálása azonban egyértelműsége és várható hatásai folytán nyilván­valóan előnyös lenne. Egyet jelentene a nukleáris korszak legfontosabb alapigaz­ságának deklarált elfogadásával: atomháborút nem lehet kezdeményezni és meg­vívni a kölcsönös megsemmisülés nagy veszélye nélkül. Az együttesen vállalt NFU-kötelezettség mentesítené a kelet-nyugati stratégiai viszonyt a legfenyege­tőbb feszültségektől, és biztosíthatná azt a politikai és hadászati stabilitást, amely gátat szabhat a destabilizáló ellenerő-képességek kialakulásának, a kapcsolatok ellenségesebbé válásának, és a vetélkedést korlátozó tárgyalásokat eredmé­nyezhet. A cél nem a lényegénél fogva antagonisztikus viszony megváltoztatása, ha­nem olyan politikai és katonai magatartási szabályok vállalása, amelyek határt szabnak a katonai konfrontációnak, és megakadályoznák, hogy egy tömbök kö­zötti konfliktusra való felkészülés, valamint e konfliktus veszélye uralkodó elemmé váljon a kelet-nyugati viszonyban. A NATO-nak tett javaslat tehát nem a stratégiák és haderőstruktúrák hirte­len, drasztikus megváltoztatására irányul, hiszen azt egyik fél sem valósíthatná meg belső feszültségek nélkül. A lényeg tehát abban foglalható össze, hogy az NFU új irányba terelhetné a kelet-nyugati kapcsolatokat és a katonai egyensúly alakítását. Ezzel nyugodtabb légkör alakulhatna ki ahhoz, hogy a mindkét fél számára stabilabb és biztonságosabb stratégiai világ elérése felé tárgyalások út­ján közelítsenek. 1 Az „atomfegyverek elsőkénti használatáról való lemondás” kifejezés használata rendkívül nehézkessé tette volna a magyar szöveget. Az angol nyelvű szakirodalomban a jóval rövidebb „no first use” használatos, amelyet a Brookings Intézet cikkünkben is hivatkozott tanulmánykötetében az NFU betűszóval jeleznek. 2 Lawrence D. Weilier: No first use: a history. Bulletin of Atomic Scientists, 1983. február. 3 Christoph Bertram: Confidence-Building Measures as Military Constraints. In Karl Kaiser (szerk.): Confidence-Buildirtg Measures. Forschungsinstitut der Deutschen Gesellschaft für Auswärtige Poli­tik, 1983. 1. 4 D. F. Usstfyinov: Otvesztyi ugroza jagyernoj vojni. Pravda, 1982. július 12. 5 Mihail Milstein: On the question of No First Use of Nuclear Weapons, USA, 1983. 3. sz. « Uo. 7 M. Mi/stein: On the question of non-resort of the first use of nuclear weapons. In No First Use. 8 SIPRI, 1984. 116. 1. 97

Next

/
Thumbnails
Contents