Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Clayre, Alasdair: A sárkány szíve - Neville Maxwell - Bruce McFarlane (szerk.): Kína módosított útja a fejlődés irányában - Barbi Balázs: Godwin C. Chu - Francis L. K. Hsu (szerk.): Kína új társadalmi szervezete
se nemcsak az események és egy adott történelmi kor leírását jelentik, hanem hű tükörképei az éppen átélt időszak ideológiai és politikai viszonyainak, törekvéseinek, a mindenkori pártvezetés elképzeléseinek és céljainak. Szorosan kapcsolódik ehhez a témához Colin Mackerras (Chinese Marxism Since 1978) írása is. Ebben a szerző ismerteti a maoizmus legfrissebb kínai értékelését, megítélését, másrészt a kínai értelmezéstől eltérő marxizmus érvényesülését. Nem csupán az ideológiaipolitikai ütközőpontokról ejt szót, hanem a maoizmus és a marxizmus kérdését összekapcsolja a kínai társadalmi és termelési viszonyok fejlődésének problémáival, a forradalmi előrehaladás Kínán belüli ellentmondásaival. A történelmi múlt és a jelen problémái ütkö- ződése jelentkezik Richard Kraus (Bureaucratic Privilege as an Issue in Chinese Politics) munkájában is. Kraus nem egyszerűen a bürokrácia, az elitista kiválasztódás kérdéseit vizsgálja, hanem mélyebbre hatolva tárja fel a modernizációs folyamatokkal szemben jelentkező ellenállást, ellenérzéseket, az ezek mögött meghúzódó egyéni és csoportérdekeket. A kötet záró tanulmányában Sámuel S. Kim (Post-Mao China’s Development Model in Global Perspective) részben arra keresi a választ, hogy a nemzetközi feltételek determinálta összefüggésrendszeren belül miként határozható meg Kína helye és szerepe, milyen fejlődési modell tűnik - nemzetközi viszonylatban - reálisan megvalósíthatónak. A világ- gazdasági modellezés gyakorlatát követve elsőként összegzi a Mao-éra jellegzetességeit, majd a Mao halálát követően bekövetkezett változásokat. A Godwin C. Chu és Francis L. K. Hsu által szerkesztett kötet szerzői elsősorban a társadalmi érintkezés, kommunikáció részterületeire összpontosítják figyelmüket. Az első írásban Godwin C. Chu (Societal Integration and Communication in China) a történelmi folyamatok révén kialakult társadalmi struktúrát vázolja fel. A következő három munka (Charles P. Cell: Communication in China’s A lass Mobilization Campaigns; Victor C. Falkenheim: Participation, Communication, and Political Integration; Marx Becher: The Mass Line and Leader-Mass Relations and Communication in Basic-Level Rural Communities) a tömegek és a vezetők viszonyát elemzi. C. Cell azt a kommunikációs stratégiát vizsgálja, amelyet a KKP a politikai irányítás hatékonnyá tétele érdekében alkalmazott. Érinti a párt által igénybe vett eszközöket a tömegkommunikációtól a tacepaókig. Cell szerint a Kínában alkalmazott társadalmi érintkezési stratégia átfogó rendszert alkot a vezetőtől a polgárig, az egyénig bezárólag. Falkenheim ezzel szemben azt állítja, hogy a tömegekre alapozott (mass line) kommunikációs modellben az irány korántsem ennyire egyértelmű. Míg Cell a vezető szerepét emeli ki, addig Falkenheim azt hangsúlyozza, hogy a tömegek részéről érkező véleményeknek, az itt születő magatartástormáknak jelentős a hatása a párt politikájára, amelyben igyekeznek figyelembe venni a tömegek hangulatát. M. Blecher a különböző csoportok közti érintkezés kérdését állítja kutatásainak középpontjába, s különös figyelmet szentel a falusi színtér, a vezető és vezetettek kommunán belüli viszonyának értékelésére. Az újabb nagyobb problémakör, amelyet a kötet tárgyal, a pártérdekek összehanolásá- nak folyamatához kapcsolódik. Kenneth G. Lieberthal (Communication from the Party Center: The Transmission Process for Central Committee Documents) a Lin Piao és Kon- fuciusz elleni kampányok „ürügyén” tekint- át a párton belüli érdekformálódás mechanizmusát. Kitér az érdekeket meghatározó erők által kidolgozott cselekvési programokra, ezek végrehajtására is. Steven B. Butler (Gcal Structure and Coordination in China’s Rural Local Administration) a kommunák, termelőbrigádok, termelési csapatok jelentette mik- rostruktúrákon belül kíséri figyelemmel az egyén és közösség viszonyát, az érdekek egybeesését vagy eltéréseit. John P. (Peasant Interest Articulation and Work Teams in Rural China ) tanulmányában arra koncentrál, hogy részleteiben mutassa be a termelőbrigádok tevékenységét, feladataik elvégzése, de érdekeik érvényesítése közben is. A „Konfliktusmegoldás” összefoglaló címet viseli a kötet negyedik része, amelynek tanulmányait Godwin C. Chu és LeonardL. Chu, (Mass Media and Conflict Resolution: An Analysis of Letters to the Editor), illetve Mitch Meisner (Horizontal Mobilization and Communication for Conflict Resolution: The Ta- chai Case) írta. Előbbi munka a társadalmi változásokkal szükségszerűen együtt járó ellentmondásokat és érdekellentéteket kísérli meg kiszűrni és elemezni a People’s Daily olvasói levelei alapján. M. Meisner pedig Tachai példáján illusztrálja a helyi vezetők személyes presztízsének hatását a horizontális kommunikációs csatornák kihasználására. 162