Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Clayre, Alasdair: A sárkány szíve - Neville Maxwell - Bruce McFarlane (szerk.): Kína módosított útja a fejlődés irányában - Barbi Balázs: Godwin C. Chu - Francis L. K. Hsu (szerk.): Kína új társadalmi szervezete
tőke között. A peritéria sajátos fejlődése miatt a belső gazdaság termelési folyamatai alárendelődnek a külső gazdaság forgalmi folyamatainak (a külkereskedelemnek és a külső pénzügyi finanszírozásnak), így az állam a forgalmi szféra közvetítésében is jelentős szerepet játszik. A szerző explicit módon is véleményt nyilvánít a külső és belső tényezők meghatározó szerepéről folyó vitában: . .a perifériák válaszai az elsősorban a centrum által kiváltott világgazdasági változásokra a helyi körülményektől függnek; a felhalmozás jelentős mértékben a helyi dinamika függvénye.” (124. 1.) Evans tanulmánya elsősorban politikai síkon próbálja megragadni a brazil társadalom mozgásainak mélyebb összefüggéseit. Az önmagában is ellentmondásokkal terhelt „függő fejlődést” megvalósítani szándékozó rendszer a transznacionális tőkét, a helyi tőkét és az államapparátus vállalkozói frakcióját magában foglaló „hármas szövetségre” épül. A szerző elemzi mindhárom tényező helyét a szövetségen belül, magatartásuk mozgatórugóit, majd megvizsgálja, milyen belső és külső tényezők kölcsönhatásának volt köszönhető, hogy e hatalmi hármas vezetésével megvalósult a brazil gazdasági csoda. A hetvenes évek végére e tényezők jelentős átalakuláson mentek keresztül, és már nem képesek biztosítani a „csoda” fenntartását. A növekedési modellbe beépített világgazdasági konjunktúra lanyhul, beszűkülnek a hitel- és exportpiacok, csökken a nemzetközi tőke beruházási hajlandósága, tovább már nem szorítható mesterségesen alacsony szintre a népesség többségének fogyasztása a felhalmozás érdekében, szertefoszlik a töretlen fejlődés illúziója. Ezek a változások szükségszerű hangsúly- eltolódásokat idéznek elő a hármas szövetségen belül, ami azonban beláthatatlan következményekkel járó láncreakciókat indít el, a külföldi tőke felé tett lépések a hazai tőkés- csoportok felzúdulásához, a „vállalkozók lázadásához” (154. 1.) vezetnek, ami egybeesik az addig csendes tömegek hirtelen politikai aktivizálódásával. A brazil vezetés rendkívül bonyolult és veszélyes csapdába került. A helyi tőkét támogatni kell, mert ennek elmulasztásával a politikai ellenállást kockáztatja nemcsak a civil társadalomban, de a hadseregen belül is, ugyanakkor nem lehet túlzottan nacionalista, mert ezzel a nemzetközi pénztőke és helyi transznacionális szövetségesei további el- hidegülését váltaná ki. Ha azonban mind a helyi tőkének, mind a nemzetközi társaságoknak újabb engedményeket akar tenni, az egész felhalmozási folyamat hatékonyságát és racionalitását ássa alá. (160. 1.) A növekedési modell abszurd voltát érzékelteti, hogy egy elképzelhető átmeneti megoldás az erős és hatékony állami szektornak, a gazdasági sikerek egyik fő motorjának feldarabolása lesz; az egyre ingatagabb gazdasági-politikai szövetség oltárán a fejlődés saját vívmányait is fel kell áldozni. A tanulmány egy frappáns kijelentéssel zárul, ami meglehetősen érzékletesen tükrözi nemcsak Brazília, hanem az egész, mindig keserves körülmények közt kiutakat kereső latin-amerikai kontinens helyzetét is. A szerző egy barátja az országa jövőjét apokaliptikus képekkel leíró elemzésekre egyszer így válaszol: „Brazília a szakadék szélén egyensúlyoz... már legalább 500 éve.” (167. 1.) Kiss M. Judit ALÁSDAIR CLAYRE: A sárkány szíve (The Heart of the Dragon) Collins Harvill, London, 1984. 281 1. NEVILLE MAXWELL-BRUCE MCFARLANE (szerk.): Kína módosított útja a fejlődés irányában (China’s Changed Road to Development) Pergamon Press, Oxford, 1984. 232 1. GODWIN C. CHU-FRANCIS L. K. HSU (s%erk.): Kína új társadalmi szervezete (China’s New Social Fabric) Kegan Paul Internacional, London, 1983. 293 1. Kína mindenkor rendkívüli érdeklődést váltott ki a nemzetközi kapcsolatok történetével foglalkozók körében. Aligha akad még egy olyan állam világunkban, amellyel kapcsolatban - mennyiségileg - oly hatalmas irodalom született, mint a volt Mennyei Birodalom. Könyvtárnyi a kínai állam történelmével, kultúrájával kapcsolatos művek száma. A Kínai Népköztársaság megszületése óta pedig fokozatosan gyarapszik a külpolitikai orientációval, a (nagy)hatalmi viszonyokkal összefüggő írások tömege. A Teng Hsziao-ping !59
