Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - Palánkai Tibor: A gazdasági háború néhány kérdése

ben a gazdasági tényezőket aligha lehet elhanyagolni. Külön figyelmet érdemel, hogy a gazdasági erőviszonyok számunkra még a jövőben is hosszabb távú kedvezőtlen volta a tőkés országokat gazdasági háborúra „csábíthatja”, ami óhatatlanul viheti át a nemzetközi feszültséget az együttműködés és a kapcsolatok egyéb szféráira. A gazdaság ugyanakkor a katonai szférával szemben több területen nyújthat lehetőséget a biztonság és bizalomépítő lépésekre. Ezt tudatosabban kellene kihasználni. A gazdasági együttműködés bővítése végső soron minden területen közvetlenül vagy közvetetten a békét és a biztonságot erősíti.

1 Gazdasági háború — gazdasági biztonság. Fegyverkezés és világgazdaság. Kossuth Könyvkiadó, 1982 84-85. 1.

2 G. Agnelli: East — West Trade:a Európean View. Foreign Affairs, 1980. Summer. 1020. 1.

3 A. J. Hughes Hallett and Andries S. Brandsma: How effective could Sanctions be? Weltwirtschaftliches. A-chiv, 1985. 3. sz. 519. 1.

1 Heinrich Vogel: A Kelethez fűződő gazdasági kapcsolatok. Europa Archiv, 1983. 23. sz.

6 A kérdésről bővebben lásd Losoncz Miklós: Nyugati stratégiai koncepciók és megvalósításuk a kelet- nyugati gazdasági kapcsolatokban. Külpolitika, 1985. 1. sz.

3 Ez történt az EK kibővülésével, az EK és az EFTA-országok közötti ipari szabadkereskedelmi megállapodás megkötésével, amelynek eredményeként az utóbbi termékekre Nyugat-Európa gyakorlatilag egyetlen szabadkereskedelmi zónává vált. Folytatódott a liberalizálás a GATT keretében, amelyben - hazánktól eltérően - több szocialista ország nem vesz részt. Szaporodtak a preferenciális megállapodások, s a fejlődő országok túlnyomó többsége valamilyen formában ilyen elbánásban részesült. Legfontosabbként kell megemlíteni az Általános Preferenciarendszert, amelyben - az UNCTAD kezdeményezésére - a fejlődő országok feldolgozóipari termékei részesülnek. Hasonló státuszt csak néhány szocialista ország ért el. A Loméi Egyezményben az EK viszonosság nélkül teljesen liberalizálta 63 fejlődő országból származó importját, de hasonló konstrukcióra épül az EK több társulási egyezménye» Több esetben került sor blokközi kereskedelempolitikai könnyítésekre (EK-ASEAN vagy EK-Andok-csoport stb.).

7 A fegyverkezés gazdasági következményeiről részletesebben lásd Simái Mihály: Az 1980-as évek gazdasági világválsága és a fegyverkezési verseny, valamint Szentes Tamás: A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei. Külpolitika, 1983. 3. sz. (A szerk. megj.)

8 Handelsblatt, 1983. október 26. A lap idézi Gary Hufbauer és Geoffrey Schott gazdasági szankciókról szóló tanulmányát, amely a washingtoni Institute for International Economics megbízásából készült. 9 Robert L. Paarlberg: Lessons of the grain embargo. Foreign Affairs, 1980. Fall.

10 A gabonaembergó miatt a Szovjetunió arra kényszerült, hogy esetenként 25 százalék felárat kínáljon. Egyes becslések szerint az amerikai takarmányembargó 1983-ban Lengyelországban a sertés- és baromfihús-termelés mintegy 20 százalékos csökkenését idézte elő. A lengyel halászati jogok felfüggesztése az Egyesült Államok 200 mérföldes parti övezetében összességében mintegy 10 000 tonnányi zsákmány elvesztését jelentette. Lásd Financial Times, 1983. aug. 24.

11 /. Karsnov: Cowboy attacks on economic relations. International Affairs, (Moszkva) 1982. július.

12 Ua. 96-97. 1.

13 G. Adler-Karlsson: Western Economic Warfare. Stockholm, 1968. 9., 190., 199. 1.

14 The Washington Post, 1982. július 25.

O. Motojee: Food as a Weapon. Food Policy, 1982. február.

15 Az 1980-as gabonaembargó eredményét illetően amerikai és szovjet becslések egybehangzóan megállapítják, hogy a 16 hónapos embargó az Egyesült Államok számára termeléskiesésben, árban, valamint pótlólagos költségvetési kiadásban mintegy 22 milliárd dollár veszteséget okozott. Ebből csak az adófizetőket sújtó költségvetési többletkiadás mintegy 2 milliárd dollár volt. Az embargó miatt csaknem 310 ezren vesztették el munkájukat, ami teljes embargó esetén további 220 ezerrel nőtt volna. A gabonaembergó teljes költségét 33 milliárd dollárra becsülik. International Affairs, 1983. 8. sz. 60. 1. és 1983. ix. sz. 41. 1.

16 Margaret Doxey: Economic sanctions: benefits and costs. The World Today, 1980. december, 488. 1.

17 The New York Times, 1982. október 11.

18 Valki László: A nemzetközi konfliktusok és a nemzetközi jogi szankciók. Külpolitika, 1983. 3. sz.

80