Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - Palánkai Tibor: A gazdasági háború néhány kérdése
sére, s lényegében lehetetlenné tehetik a nagyobb volumenű vagy horderejű ügyletek megkötését. A technológiai embargó vagy a korszerű technikák átadásának korlátozása a kelet-nyugati kereskedelemben a tőkés országok között éles és szertaágazó viták tárgyává vált. A szélsőséges - elsősorban egyes amerikai - körök a technológiai transzfer korlátozásának jelentős kibővítésére törekednek, a közvetlenül a hadiiparban alkalmazható technikákon túl az ún. kettős felhasználású technológiák terén is. A polgári technikák jelentős része (mikroelektronika, számítástechnika, fototechnika és robottechnika) ugyanis kisebb-nagyobb átdolgozással alkalmas vagy alkalmassá tehető katonai célú felhasználásra. Egyesek véleménye szerint a szocialista országok elől ezeket is célszerű elzárni. A mérsékeltebb körök viszont azzal érvelnek, hogy az előbbi koncepció a technikák exportjának a tilalmát és ellenőrzését parttalanná teheti, hiszen alig van olyan ágazat vagy termék, amellyel kapcsolatban a „kettős felhasználás” veszélyét ne lehetne bizonyítani. Számos esetben a korszerűbb technikát vagy azt hordozó termékeket egyszerűen a gazdasági nehézségek fokozása vagy megoldásának hátráltatása végett tartják vissza. A szovjet gabonatermelésben és -ellátásban évről évre gondot okoz a viszonylag jelentős szemveszteség, amit a korszerűbb amerikai gabonabetakarító kombájnok alkalmazásával nagymértékben csökkenteni lehetne. Az ezen gépek beszerzését célzó szovjet üzleti tapogatózások a kedvezőtlen világpolitikai légkör miatt az utóbbi években meghiúsultak. A technológiaexport korlátozásával és embargójával összefüggésben külön kell megemlíteni az alkatrészellátás visszatartását vagy tilalmát. Adott esetben ez igen „hatékony fegyver” lehet, hiszen rendkívül nagy károk származhatnak műszakilag és minőségileg fontos alkatrészek szállításának leállításából. Az alkatrészellátás bizonytalansága azonban növeli az üzleti kapcsolatok kockázatát, s mindkét fél részére nagyon széles körben bizonytalanná teheti a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Pénzügyi és hitelpolitikai es^kö-^ök. A pénzügyi és hiteleszközök felhasználása különböző formákat ölthet a pénzügyi támogatások, segélyek és hitelek leállításától és megtagadásától a pénzügyi és hitelkedvezmények megvonásán át a diszkriminatív feltételek alkalmazásáig. Ezek közül különösen az exporthitel állami garantálását, valamint a kamatfeltételekkel való manőverezést kell kiemelni. Különleges gazdasági háborús eszköz a külföldiek tőkevagyonának lefoglalása vagy zárolása, illetve az adott országban lévő tőkebefektetések kivonása. Ez utóbbi egyébként olyan burkolt fegyver, amelynek alkalmazásával sokszor gyakorolnak nyomást haladó kormányokra és rendszerekre. 1983-ban Spanyol- országban a szocialisták hatalomra jutását követő héten becslések szerint több milliárd dollár tőke hagyta el az országot. A „pánik” mellett ebben szerepet játszott az is, hogy „figyelmeztessék” az új kormányzatot a hatalmi erőviszonyok tényleges határaira. A pénzügyi és hiteleszközök jelentősége különösen megnőtt az utóbbi évek70