Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - Palánkai Tibor: A gazdasági háború néhány kérdése

sére, s lényegében lehetetlenné tehetik a nagyobb volumenű vagy horderejű ügy­letek megkötését. A technológiai embargó vagy a korszerű technikák átadásának korlátozása a kelet-nyugati kereskedelemben a tőkés országok között éles és szertaágazó viták tárgyává vált. A szélsőséges - elsősorban egyes amerikai - körök a techno­lógiai transzfer korlátozásának jelentős kibővítésére törekednek, a közvetlenül a hadiiparban alkalmazható technikákon túl az ún. kettős felhasználású technoló­giák terén is. A polgári technikák jelentős része (mikroelektronika, számítástech­nika, fototechnika és robottechnika) ugyanis kisebb-nagyobb átdolgozással alkal­mas vagy alkalmassá tehető katonai célú felhasználásra. Egyesek véleménye sze­rint a szocialista országok elől ezeket is célszerű elzárni. A mérsékeltebb körök viszont azzal érvelnek, hogy az előbbi koncepció a technikák exportjának a tilal­mát és ellenőrzését parttalanná teheti, hiszen alig van olyan ágazat vagy termék, amellyel kapcsolatban a „kettős felhasználás” veszélyét ne lehetne bizonyítani. Számos esetben a korszerűbb technikát vagy azt hordozó termékeket egy­szerűen a gazdasági nehézségek fokozása vagy megoldásának hátráltatása végett tartják vissza. A szovjet gabonatermelésben és -ellátásban évről évre gondot okoz a viszonylag jelentős szemveszteség, amit a korszerűbb amerikai gabonabetaka­rító kombájnok alkalmazásával nagymértékben csökkenteni lehetne. Az ezen gépek beszerzését célzó szovjet üzleti tapogatózások a kedvezőtlen világpolitikai légkör miatt az utóbbi években meghiúsultak. A technológiaexport korlátozásával és embargójával összefüggésben külön kell megemlíteni az alkatrészellátás visszatartását vagy tilalmát. Adott esetben ez igen „hatékony fegyver” lehet, hiszen rendkívül nagy károk származhatnak mű­szakilag és minőségileg fontos alkatrészek szállításának leállításából. Az alkat­részellátás bizonytalansága azonban növeli az üzleti kapcsolatok kockázatát, s mindkét fél részére nagyon széles körben bizonytalanná teheti a gazdasági kap­csolatok fejlesztését. Pénzügyi és hitelpolitikai es^kö-^ök. A pénzügyi és hiteleszközök felhaszná­lása különböző formákat ölthet a pénzügyi támogatások, segélyek és hitelek le­állításától és megtagadásától a pénzügyi és hitelkedvezmények megvonásán át a diszkriminatív feltételek alkalmazásáig. Ezek közül különösen az exporthitel állami garantálását, valamint a kamatfeltételekkel való manőverezést kell ki­emelni. Különleges gazdasági háborús eszköz a külföldiek tőkevagyonának le­foglalása vagy zárolása, illetve az adott országban lévő tőkebefektetések kivonása. Ez utóbbi egyébként olyan burkolt fegyver, amelynek alkalmazásával sokszor gyakorolnak nyomást haladó kormányokra és rendszerekre. 1983-ban Spanyol- országban a szocialisták hatalomra jutását követő héten becslések szerint több milliárd dollár tőke hagyta el az országot. A „pánik” mellett ebben szerepet ját­szott az is, hogy „figyelmeztessék” az új kormányzatot a hatalmi erőviszonyok tényleges határaira. A pénzügyi és hiteleszközök jelentősége különösen megnőtt az utóbbi évek­70

Next

/
Thumbnails
Contents